A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
II. Állami régiségek
53 446. Kurucz János Római nyomok a pannoniai Duna-limes balpartján. Komárom : Jókai-kny. 1914. 82 p. Aq. múz. A pannoniai Duna-limes vonalának leírása. 447. Finály Gábor Római utak a Dunántúl. [Klny. az »Uránia« 16 (1915). 6—8. sz.-ból. 7 p.] Aq. múz. Pannónia Duna—Száva közti részében az utak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodtak, a terület földrajzi alakulását és stratégiai viszonyait tartva szem előtt. Hat transverzális útvonalat állapít meg. 448. Simonyi Dezső A Brigetio—Aquincum közötti diagonalls (Dorog—Csév—Óbuda) útvonal kérdése. = EPhK 60 (1936). p. 44—55. 4442 449. Lovas E. Pannónia római úthálózata Győr környékén. Pannonhalma : 1937. 32. p. 1 t. (Pannonhalmi Szemle könyvtára, 22.) 7. Mérföldkövek, — Miliaria. 452. Salagius, Stephanus De columna Romana milliaria ad Budám nuper reperta dissertatio. Quinque- Ecclesiis : Engel 1780. 71 p. В 902/21 Pars I. § 1—10. Descriptio columnae ( = CIL 3715) locus in quo reperta et judicium auctoris Ephemeridum Vindobonensium. Causa, occasio et annus erectae columnae, in qua exprimitur Aquincum. Aquincum non rite vocat coloniam Románam auctor Ephemeridum Vindobonensium. A. oppidum insigne & caput Valeriae Ripensis saeculo quarto non parum labefactatum, etsi sedes esset ducis Valeriae Ripensis, situs urbis ope huius columnae investigatur. § 18. Num Acincus dicta etiam fuit Si- cambria? — Buda vêtus Sicambria a militibus constructo aliquo castello, cognominata fuerit fide lapidis Bonfiniani, siquam fidem meretur. Pars II. § 1—16. Praesens dissertatio a Schoen- wisnero impugnata. Observatione ab authore Ephemeridum Vindobonensium vulgatas a Salagio perperam impugnatas esse, recensei Schoenwisnerin Commentario in Roma- norum iter per Pannoniam ripam Salagius vero respondet se Aquincum coloniam fuisse non negasse, sed an fuerit, dubitasse. Aquincum e columna milliaria non rite arguitur colonia, idem oppidum non rite arguitur colonia e constitutione Antonini Augusti et e lapide Laziano. 450. Garády Sándor Az aquincum—brigetioi római út felkutatása az óbudai aranyhegyi árok mentén. = Laureae Aquincenses. Bp. : Pázmány egy. 1938. p. 183—187. В 902/55 A brigetioi út az Aranyárok mentén húzódott el, mellette volt a középkori út. A bécsi-úti régi temetőben épületromok között talált római érmek а III—IV. századból. 451. Paulovics, St. 11 limes romano in Ungheria. = Quaderni dell’Impero. II Limes Romano IV. — Istituto di studi romani 1938. 20 p. 6 t. Vide : 4,104, 184, 362, 396,411, 468, 1060. 453. Schönwisner, Stephan Abhandlung über einige römische Meilensäulen, welche bei dem Dorfe Promontorium entdecket worden. = Ungarisches Magasin oder Beiträge zur Ungrischen Geschichte, Geographie, Naturwissenschaft. Bd. 3. 1783. p. 60—90. Egyet. kvt. A budafoki római mérföldkő és egyéb oszloptöredékek alapján bizonyítja. hogy Aquincum a mai Buda területén volt. 454. Römer Flóris Magyar régészeti krónika. 780. = AK 5 (1865) p. 69. 545 A vörösvári országút mellett egy mellék- útón talált két mérföldkő leirása : I = CI L 3747 II = CIL 3746. 455. Römer Flóris Magyar régészeti krónika. = AK 6 (1866) p. 164—187. 545 A budai, óbudai és pesti legújabb leletek leírásával. Aquincumi feliratos mérföldkövek : 858 = CIL 3614, 859 = CIL 3598 = 10552 = RomDesj. 211, 860 = CIL 3708, 861 = CIL 3711 = 10621, 899 = CIL 3506 = 10433 = RomDesj. 350, 899 = CIL 3517 = 10483 = RomDesj. 227, 907 = CIL 3618.
