A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai V. Aquincum irodalma
I. Források és irodalom
21 108. Salamon Ferenc A rómaiság elenyészte Pannóniában, s különösen Aquincum vidékén. = Sz 15 (1881). p. 643—676. 3049 Az aquincumi vallásos jellegű feliratok sora a 310. évvel megszakad és ha Aquincum földjén még nem is tártak fel keresztény feliratos emlékeket, kétségtelen, hogy Aquincum sem maradhatott meg pogányszigetnek a kereszténység tengerében. A legkésőbb datált felirat 377-ből való. Ez egy téglabélyeg »T r i g e r i d i u s vir per- fectissimus dux« jelzéssel. Aquincumot a quad-sarmata háborúk idején a barbár pusztítás nem érte (371). I. Valentinianus néhány évvel később (375) minden kihívás nélkül megkezdte irtóhadjáratát a barbárok ellen. Maga a császár Aquincumhoz érkezik. Átkelvén a Dunán és végigpusztítva a quad-földet, a császár Aquincumban pihent. Majd Bregatiumban hirtelen meghalt és kisfiát, II. Valentinianust Aquincumban kiáltották ki bátyja mellé (G r a t i a n u s) társcsászárnak. Ha a Notitia Dignitatum keletkezését 400—408 közé tesszük, úgy bizonyítékunk van, hogy az V. század elején Aquincum körül Róma még uralkodik. Ez a birodalmi sematizmus bizonyítja A. fontosságát, mert itt állomásozik a II. légió egy osztálya, több segédcsapat. Az analógiákból az következnék, hogy Aquincum mint vár, sőt mint római város, Attila alatt pusztult el. Azonban kevéssel Attila 453-ban történt halála után Sidonius Apollinaris szerint Aquincum nemcsak áll, hanem virágzik. Ez egyszersmind az utolsó adatunk Aquincumról. 109. Fröhlich Róbert Aquincum történetéhez. = EPhK 6 (1882.) p. 141—144. 4442 Sidonius Apollinaris után Aquincum neve két földrajzi tankönyvben fordul elő. Az első címe : Julii Honorii oratoris excerpta, quae ad Cosmographiam pertinent (Pompo- fiius Méla Gronovius f. kiadásában 691 és köv. p.) ; a második : Cosmographia, antehac temere Aethico adscripta (u. ott a függelékben 702. és köv. p.). Jul. H о n о r i u s idézi Aquincum nevét (p. 694.) azon városok nevei között, melyek az Oceanus occidentalishoz tartoznak és a Cosmographia (p. 713) szintén a nyugati Oceanus városai között említi és mint oly várost is, mely a Dráva és a Duna között levő Pannóniában található. Ha tekintetbe vesszük, hogy e földrajzi könyvek а VII., sőt talán а VIII. sz.-ban keletkeztek, akkor ebből következnék, hogy a város még ez időben fennállt. Nem lehetetlen azonban, hogy a művek adatai régebbi időre vonatkoznak. 110. Hampel, J[oseph] Aquincum. = Historische Landschaften aus Österreich-Ungarn. H. 4. 1882. 111. Némethy Lajos A rómaiak Aquincumban. = KH 1882. 50—52. sz. 112. Némethy Lajos Aquincum keletkezése. = KH 1882. nov. 30. 113. Némethy Lajos Vázlatok Budapest múltjából. Bp. : Athenaeum 1883. 42 p. В 943/78 Aquincum keletkezése : p. 3—9. Az aquincumbeli rómaiak vallása és erkölcsei : p. 10—18. Aquincum épületei : p. 19—27. Leletek Aquincum talajában : p. 28—37. Keresztények Aquincumban : p. 38—42. 114. Schiller, Hermann Geschichte der römischen Kaiserzeit. Bd 1—2. Gotha: Perthes 1883—1887. (Handbücher der alten Geschichte. III. Serie : Römische Geschichte 2. Abteilung.) Aq. múz. Aquincum : Bd. I. Teil 2. p. 550, 610, 647 115. Újhegyi Béla Die Entstehung von Budapest. Bp. : Athenaeum 1883. 50 p. 1 t. В 943/45 Pannonien u. die Stadt Aquincum, p. 3—6. 116. Havas Sándor Néhány adat Pannónia és Óbuda múltjához. = Pulszky-emlékkönyv. Bp. : Franklin 1884. p. 49—74. Bq 929/46 A kelták eredete és pannoniai története. Kelta alapítású pannoniai városok : Siscia, Scarabantia, Sabaria, Carnuntum, Brigetio és Aquincum. Aquincum kelta emlékei. Aquincum mint római municipium és a légió II. adiutrix állomáshelye Domitianus óta (81—96) ésSeptimius Severus (197— 211) idejében colonia. Aquincum katonai és polgári szervezete a római birodalom felbomlásáig. 117. Ortvay Tivadar A hazai római kőemlékek és azok művészeti, jelmeztani, symbolikus, nyelvészeti, történeti, hadügyi, közigazgatási, községi és vallási jeientó’sége. = Pulszky-emlékkönyv. Bp. : Franklin 1884. p. 79—87. Bq 929/46 A vicus canabensium és a thermae maiores neve egy aquincumi kőemléken. 118. Duruy, Victor Geschichte des römischen Kaiserreichs von der Schlacht bei Actium und der Eroberung Aegyptens bis zu dem Einbrüche der Barbaren. Aus dem französischen übersetzt von Gustav Hertzberg. Bd. 1—5. Lpzg : Schmidt u. Günther Verl. 1885—1889. 6080 Aquincum (Buda), römische Donaufestung: 2. p. 365, 3. p. 255, 5. p. 204. 119. Fröhlich Robert Ptolemaeosnak hazánkra vonatkozó térképei. = EPhK 9 (1885.) p. 14—24, 146—154. 4442
