A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718
Előszó
10 onális ízlésnek tudható be. Wohlgemuthnál a késő gót-stílus és a frank vidékek építőmodora érvényesítik hatásukat. Az 1541. év mozgalmas eseményei közül Hans Sachs, a János király által védett és Martinuzzi György kitartása folytán egyelőre megtartott Budának Roggendorff által vezetett sikertelen ostromát énekelte meg tizenötszakaszos költeményben. A költeményhez Erhard Schön öt különálló, egymással összefüggő képet rajzolt. A Nie. Meldemann kiadásában is megjelent nagyméretű kép középpontjában Buda szélesen elnyúló, nyugatfelőli képe van, míg az elő- és háttér az ostrom lefolyásának jóformán minden részletét megörökíti. így ez a fametszet az április végétől augusztus végéig Buda alatt történt hadieseményeknek mintegy képkrónikája. Ezt a képet, amely Budának első nyugati ábrázolása, Salamontól kezdve már számosán ismertették. A kép, ha részletekben nem is mindenben mutatja hűen a török hódoltság előtti Budát, nagyjából mégis helyszíni felvételeken alapul és a topográfiai kérdések szempontjából is sok döntő bizonyítékot tartalmaz. A későbbi metszeteknek egész sora támaszkodik a Schedel- és Schön-féle fametszetekre és rajtuk csak alkalmi változtatásokat, de nem mindig helyesbítéseket alkalmaznak. Amikor Buda és Pest 1541-ben török kézre került, a nyugati kultúrélet hirtelen megállóit a városok falai között és a várostörténet folytonosságában hatalmas ür keletkezett. A fejlődési folyamatnak egy távolabbi idegen mederbe való átvezetése az élet belső és külső körvonalainak eltolódása a keleti ízlés felé, oly irányban hatott, hogy széjjelszakította a két város életrajzát két egyenlőtlen félre, a török előtti és a török utáni korszakra. Más szempontból nézve azonban a török hódoltság műveltsége inkább a magyar középkor meghosszabbításának látszik, amennyiben a nyugati művelődés áramlatába való bekapcsolódás csak 1686 után következett be ismét. Az 1541 és 1686 közötti korszak oly fejezete Buda történetének, amelyet erőltetés nélkül sem a megelőző, sem pedig a következő korszak tartozékaként nem lehet tárgyalni. E másfél évszázad alatt készült városképek önkéntelenül is kifejezik a városok alakulásának ezt a sajátos korszakát. Buda elfoglalásától a visszafoglalásig terjedő korszak reprodukáló művészete nem haladhatott a nyugati városformák fejlődésével. Viszont számolt azzal, hogy Buda belső életében és külső kontúrjaiban is török várossá vált, amelyben azonban a gótika építészeti alkotásai is megmaradtak és mintegy állandó stílusjelzőként megmerevedtek. Münster Cosmographiájának 1552. évi kiadásában szereplő városkép hasonlóan a Georg Braun és Franz Hogenberg »Civitates orbis terrarum« c. művében (1572—1618). szereplő városképek a Schön-féle fametszet változatait mutatják, bár némi eltéréssel. A városképen mutatkozó eltérések mellett fősajátságuk e metszeteknek a pesti oldal dombkoszorúzta látképe, valamint a természetábrázolás és a mellékalakok fokozatos térfoglalása. A Braun-Hogenberg művének első J. Siebmachertől származó metszetén az előtérben álló két magyarruhás alaknak szinte hangsúlyozással való alkalmazását szemlélhetjük. Viszont a mű 1617.
