A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718
Előszó
7 kutatásnak, hogy az emlékanyag feldolgozásában a történeti szempont is irányadó legyen. A művészeti és történeti szempontok egyesülése adja meg a módszeres képkutatás új feladatkörének lényegét, hiszen enélkül épp a magyar vonatkozású képanyagnál a grafikai forrásanyag valóban nem mond semmit. Nagyon fontos teendő a műnyelv kérdésének tisztázása, mert ennek hiányával lépten- nyomon találkozunk. A műtörténet és várostörténet szempontjainak ideális egyesülése jellemzi az utóbbi másfél évtizedben erőteljesen kibontakozó budapesti történeti irodalmat. Főként arra a tekintélyes irodalomra gondolunk, amely Budapest székesfőváros kiadásában, vagy támogatásával alakult ki. Ffogy Budapest székesfőváros történetírásának kialakulásában mily szerep jutott a képkutatásnak, arra legjellemzőbb a főváros közművelődési ügyosztályának elgondolása, amely hivatalos programként gyűjti, főként a számunkra is nagyfontosságú ausztriai gyűjteményekből a fővárosi vonatkozású képek másolatait és azokat a kutatás szolgálatába állítja. A gyakorlati képkutatás, megizmosodása révén a városépítészeti, topográfiai, de az általános történet keretében mozgó összefoglalásokban is, az őt megillető szerephez jutott. Éppen Budapest történetírásának munkálataival kapcsolatban kell szólnunk a műtörténet és az általános történet szempontjainak találkozásáról is. Amikor a főváros a múlt évtizedben elhatározta, hogy az ó-, közép- és újabbkori tárgyi emlékekhez fűződő történeti adatokat az elemző kritika tudományos eszközeivel korképbe foglalva kívánja felszínre hozni, oly utat jelölt meg Budapest várostörténeti kutatásaiban, amely mind a műtörténet, mind pedig a várostörténeti kutatás szempontjából nagyon üdvösnek bizonyult. Kétségtelen ugyanis, hogy az egyes korszakokhoz, a helyhez, vagy egyes épületekhez fűződő, az emlékanyagból kielemezhető történeti adatsor a helytörténeti kutatás szempontjából értékes anyagot tárt már fel. A történelem már régen fölismerte, hogy a helyi szellemi fejlődés legtermékenyebb kivirágzása a művészi alkotásokban szemlélhető, amely feltételezi a művészi kultúrát, a vallásos életet és a magasabbrendu magánélet sokfelé ágazó gazdasági megnyilvánulásait is. * A török korszak a Buda és Pest visszafoglalásának jubiláris évfordulója alkalmából készült kiadványokban ikonográfiái szempontból is nagy figyelemben részesült. Épp a török korszak volt az, amelynek grafikai anyagáról már a múltban is sok kisebb-nagyobb tanulmányban várostörténészeink és műtörténészeink egyaránt foglalkoztak. De történeti szempontok hangsúlyozásával készült már Bubicsnak első képtörténetnek nevezhető munkája is a »Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei«. (1880.) Bubics kezdetleges metodikai fölkészültségü munkálataiban is átvillan az a meglátás, hogy épp a XVI. és XVII. századi magyar vonatkozású képanyagban sok a történeti adat. Kevéssel Bubics után jelent meg Lanfranconi Enea Budapest