A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai IV. Buda és Pest grafikus ábrázolásai a visszafoglalás korában. 1683-1718
Előszó
18 álló rézmetszetű térképének is, amely csak az újabb időkben került elő. A vár belső képének ábrázolásában ugyan ez a metszet is mögötte marad a Rabatta-féle alaprajznak, de bőségesen pótolja ezt a külvárosok és az ostromműveletek kitűnő ábrázolása, az ostromló és a fölmentő tábor, meg a circumvallaciót ábrázoló második kisebbméretű térkép, a rajta levő két látkép, egy hosszmetszet és két keresztmetszet a váron keresztül. Míg a Rabatta rendeletére készült alaprajz a vár háztömbjeit, utcáit és erődítményeit mutatja be nagy hűséggel, De La Vigne felvétele elsősorban ostromtérkép : a falak, bástyák, ostromárkok, ütegek, védővonalak elsőrangú ábrázolása. A kevésbé jelentős és pontos alaprajzfölvételek sorában megemlíthetjük Coronelli, Sonnemann, Thourneyser, Joh. van Ghelen, Bodenehr, Rossi, Schmettau, Jollain, van Loon, Le Clerc alaprajzait, melyek azonban valamennyien csupán egy-egy sémának variánsai. Röviden ki kell térnünk arra a néhány térképábrázolásra is, amellyel a metszetek összegyűjtése során találkoztunk. Természetesen itt nem vettünk fel minden kis- és nagyméretű térképet, amelyek a visszafoglalt területeket, vagy egész Magyar- országot ábrázolják és amelyeknek kiadásai mindjárt Buda visszafoglalása után nagy lendülettel indultak meg, hanem csupán azokat a térképszerű fölvételeket, amelyeknek központja a budai vár. Ezek között említjük első helyen Arnoldo van Westerhout térképét, amely a Dunamellékének színezett hegy- és vízrajzi térképe Bécstől Budáig, több mellékképpel diszítve. Minden primitívsége mellett is érdekes az a német térkép, amely szintén a Dunamellékét ábrázolja figurális kompozícióban. A térkép azt akarja ábrázolni, hogy a keresztény seregek Bécs fölmentése után Magyarország felé vonulnak és céljuk Buda elfoglalása. A térkép számos szimbolikus motívummal van díszítve és a Sacra Lega gondolatát ábrázolja. Rossinak Komáromtól Budáig terjedő hegy- és vízrajzi térképén Buda és Pest alaprajzát is szemlélhetjük. Az alaprajzok és térképek gyüteménye még korántsem teljes. Ezek a nagy- közönség számára kevéssé érdekes és tanulságos metszetek sokkal inkább elkallódtak és megsemmisültek, mint a szemléletes városábrázolások. Az alaprajzokra és térképekre irányuló részletes kutatás még bizonyára sok érdekes eredménnyel szolgálhat. Ez a terület, amelyre a legújabban oly nagy buzgalommal vetették magukat kartográfusaink, már eddig is nem remélt bőségben tárta elénk a visszafoglalás korának e nagybecsű dokumentumait. De sok eredményt várhatunk még a festmények és kézirajzok felkutatásától, összegyűjtésétől és leírásától is. Buda visszafoglalásának történeti légköréből fakadó grafikus ábrázolásoknak külön csoportját alkotják azok a képek, amelyeknél a topográfiai kérdések vagy egészen mellőzve vannak, vagy pedig teljesen háttérbe szorulnak, ellenben kifejezésre jut bennük az ezerhatszáznyolcvanas évek társadalmának az eszmékről, a főhatalomról, az égi és földi vonatkozásokról : a kereszténységről és pogányságról, az Istenről és emberről alkotott felfogása. Az ilynemű metszetek nagy sora méltóan egészíti ki a nagytömegű nyomtatványokban rejlő színes barokk gondolatvilágot és térben is érzékelteti számunkra a visszafoglalás korának gondolatvilágát, valamint Buda
