A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718

Bibliográfia

170

1702—1703

1530. Parschitius, Christophorus.

Tabella Hungáriáé ducum et regum Christianorum in eorum ortus et occasus, regnorum accessiones et avulsiones, provinciarum incrementa et decrementa, bella domestica et extranea, cum varia vicissitudine temporum, brevi penicillo delineantur, per Christophorum Pa r s c h i t i u m, antea scholae Schemniciensis rectorem : nunc per decennium extorrem. Anno Deo CLeMentI gLorla ! Wittenbergae, typis Johannis Hakii [1702], 14 nn, 297 n, 26 nnp.

p. 83. Matthias Budae regi declaratur. — p. 104. Solymannus Budam Germanorum proditione desertam occupat. — p. 211—212. Obsidio Budae. 1684. — p. 219—222. Buda a Christianis capitur. 1686.

FK. B 929/29. — A. IV. 2360., V. 2795. — Sz. III. 2, 4374.

1531. Pethö, Gergely.

Az magyar krónikának veleie, és summáia mellyet elsőben meg irt, ski bocsátott Horvát, Thót, és Dalmatia országok vitéz bánnya groff Z r i n i Miklós P e t h ő Gergely, neve alatt Bécsben ezer, hat száz hatvan esztendőben. Mostan pedig azon históriát continuálván újonnan ki nyomtattatta, és szüntenlen történt dolgokkal szaporította felséges császár, s, koronás királyunk erdélyi udvari cancelláriussa, ... [groff K á 1 n o k i Samuel] az magyar nemzetnek tanúságára. Bécsben Fischoics árvájánál 1702. esztendőben. 4° 112 nnp.

Szulimán császár . . . Budát a fő várost pusztán találá és belé szálta . . . végre Budát föl gyujtá . . . Anno 1526. — Ferdinánd király Rogendorfot . . . Buda alá küldé . . . Anno 1530. — Szulimán . . . Buda alatt igen meg véré a németeket... a nagy győzelem után O Budára szállá, hová, ki hivatá a király fiával a gyermekkel az urakat Budából . . . Másod napon azért Budában minden rendbéli embereknek fegyvereket el szedeté . . . Azért ő, míg a király fia föl nevelkedik Budát maga oltalma alá veszi . . . így kele azért jó Buda a törökök kezébe . . . Anno 1541. — Mátyás herczeg octobernek 2. napján Budát meg szállá és 5. napján Pestet ostrommal meg vévé ... És octobernek 22. napján egyszer-smind a herczeg népe Budát és a Vézer Pestet ostromiák, de mind a keét fél héjában . . . Anno 1604.

FK. B 943/378. — Sz. I. 1645.

1532. Schenckhelius, Joannes Adamus.

Vollständiges Lebens-Diarium dess . .. römischen Käysers. Leopoldi I. ... dero Gross-Thaten, und Regierungs-Verrichtungen ... in Druck verfertiget von .. . Joanne Adamo Schenckhelio ... [Theil 1—2.] In Verlegung dess Authoris, und bey ihme zufinden. Wienn in Oesterreich. 1702—[1706.] TI. I. 10 nn, 295 np, 12. Tl. II. 6 nn, 140 n, 6 nnp.

T. I. p. 136. Anno 1664. (13. Jul.) ist zwar Ofen von den christlichen Heer belagern wordan, hat aber mit grossen Verlust die Belagerung wider aufheben müssen. — T. I. p. 127. Anno 1684. (2. Jul.) verhessen die Türcken Pest, nachdeme es von ihnen mit Feuer angesteckt gewesen, wurde aber von Christen besetzet. — T. I. p. 114. Anno 1686. (19. Jun.) wurde der Anfang gemacht mit »einen er- schröckiichen Kriegsherr von Käys. Chur-Bayrischen u. Brandenburgischen die Hauptstadt Ofen in Ungarn, und zwar das änderte mahl zu belagern ; zu welcher zeit die Statt Pest auf der andern Seiten der Donau gelegen, von den Türcken ist verlassen worden. — T. I. p. 181. (2. Sept.) hatten die sieghafften teutsche Waffen in anschauung der gantzen türckischen Armée die neunmahl fruchtloss belagerte Haubt-Statt Ofen mit stürmender Hand eingenommen ; es Seynd neben grosser Beuth schier 400 Stück bekommen worden. — T. I. p. 203. Anno 1687. (27. Sept.) auss Käy. u. Kön. Befehl ist zu Ofen widerum ein Christi. Burger-Rath bestellet und Herr Brenner erster Bürgermeister worden. — T. I. p. 58—59. Anno 1692. (20. Mart.) Ihro Päbstl. Heyligkeit schickten dermahlen einen Wechsel von 100,000 fl dem Käyserl. Hoff zu, und solten solche Gelder besondere, und nur allein zur Fortification Ofen und Esseck angewendet worden ; hiernachtens aber zu denen andern Kriegs-Unkosten in Ungarn noch viel grössere Summen Übermacht worden. — Anno 1704. (2. Sept.) Als zu Ofen abermahls die jährliche Begängnuss mit Procession, Predig und Salve-Schüssen wegen glorioser Eroberung selbiger Stadt celebriret wurde.

FK. B 929/47.

1533. Vollständiges und nützliches Register über die bisshero aussgegangene zwölff Theil der Römisch. Käyserlichen Majestät und des heiligen römischen Reichs . . . Actorum Publicorum, welche Michael Caspar Londorpius historiographus zutragen und zu ediren angefangen hat Anno 1608. nach dessen Absterben aber, von andern gelährten Männern continuiret auch nach und nach zum Druck gegeben worden biss ad Annum 1686. inclusive . . . Franckfurt am Mäyn, in Verlegung Johann Melchior Bencard. Anno MDCC1I. 2° 4 nn, 628 np.

Budára vonatkozó oklevelek: 1684. XII. 59., 105. — 1686. XII. 542., 543., 614. B. (M.)

1534. Christolovez, Joannes.

Panegyricon Avstriacum seu Austriaca Domus in domo David figvrata svper D. Leopoldo fvndata, per Habspurgicos Heröes exaitata, vsque in finem saeculorum duratura. Variis tam S. Scripturae, quam politicis rationibus demonstratur. Opera A. R. P. F. Joannis Christolovez, ... MDCCIII. [S. 1. et typ. 1703.] 4° 4 nn, 231 np.

I. Lipót császárnak, I. József királynak és Károly főhercegnek ajánlva. B. 1703.