A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai III. Buda és Pest 1686. évi visszafoglalásának egykorú irodalma. 1683-1718
Előszó
12 stb. munkái. Természetes, hogy a német irodalomban a magyarországi eseményekkel és főként Buda visszafoglalásával kapcsolatban a politikai állásfoglalás is sokkal élesebb, mint más nemzetek irodalmában. E szempontból különösen az 1687. évi irodalom egész külön ismertetést igényel. I. József koronázásával kapcsolatban alkotmányjogi mélyreható kérdések, különösen Flämitzer munkáiban kapnak sajátszerű megvilágítást. Kont Ignác magyar vonatkozású francia bibliográfiájának kiegészítése a felszabadító hadjáratokkal kapcsolatos olasz, angol, holland, spanyol, portugál és az északi nemzetek irodalmának összegyűjtése és feldolgozása még sok részleteredményt hozhat felszínre és új adatokkal gazdagíthatja Buda visszafoglalásának szellemtörténeti hátterét is. Buda visszafoglalásának széleskörű hatására mutatnak az európai városokban, de különösen Olaszországban és Németországban rendezett nagyszabású ünnepségek. A visszafoglalást ismertető történelmi munkák jórésze beszámol ezekről az ünnepségekről, de vannak ezenkívül önálló röplapok és újságok is, amelyek az ünnepségeket részletesen leírják és azt illusztrációkkal is kísérik. Buda visszafoglalásának ünneplésében is nagy szerepe volt az egyháznak. A világi ünnepélyeknek is sokszor egyházias színezete volt és a templomok szószékein is foglalkozott a papság a visszafoglalás jelentőségével. E prédikációkból sok maradt ránk. Ezek a visszafoglalás jelentőségének méltatása mellett a további kitartásra, a keresztény összetartásra és egyszersmind az alázatos Ielkületre intik a közvéleményt. * Buda visszafoglalásának bibliográfiáját az 1718. évvel, a passzarovici békével zárjuk le, mert csak ekkor nyerte vissza hazánk területi integritását, a Temesi bánság és régi társországait a Duna és erdélyi Kárpátok közötti Kis-Oláhország, valamint Szerbia és Bosznia északi részének visszacsatolásával. Az 1699. évi karlovici béke utáni irodalom még — bár erősen megritkulva — a felszabadító hadjárat első szakaszainak első visszhangjaként fogható fel. Ehhez az irodalomhoz a XVIli. század első évtizedében a Rákóczi felkelés korának gyér irodalmi visszhangja járul. Általában a XVIII. században az érdeklődés külföldön már erősen megcsappant, nemcsak Buda, hanem a török kérdés és Magyarország irányában is. A karlovici béke után az érdeklődés ellanyhulása elsősorban a reális politikai kapcsolatok lazulásával magyarázható. A figyelem súlypontja az 1701 óta folyó spanyol örökösödési háború felé fordul és nem képes az érdeklődést felkelteni II. Rákóczi Ferenc mozgalma sem. Rákóczi személyét is inkább az örökösödési háborúval való kapcsolata alapján mérlegelik. Ebben a háborúban Rákóczi csupán egy esztendeig a höchstädti ütközetig szerepelhetett számbavehető külső politikai tényezőként, fgy a Rákóczi felkelés további lefolyása a német közvélemény túlnyomó része számára is egyre közönbösebbé vált. Az érdeklődés ellanyhulása a magyarság sorsa iránt az európai világszemlélet mélyreható átalakulásából is természetszerűen következett. A szabadjára eresztett fantázia uralma a század végén már erősen megtörik, helyébe a valóságnak józanabb
