A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai II. Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma (
I. Buda és Pest fürdőinek irodalma általában - 2. XIX-XX. század
17 Nekám Lajos : A magyar bőrgyógyászat története. Bp. Eggenberger 1908. 99 p. 51262 Áttekintés a fürdők s köztük a budaiak történetéről, p. 4—21. Reiszig Ede. A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Magyarországon. I—II. k. Budapest : May 1928. 57170/. Budafelhéviz a mai Császár-fürdő helyén állott. III. Orbán pápa 1187. 6. 23-án kelt megerősítő levelében szerepel először, mint az esztergomi lovagház tartozéka, (Ecclesia Sanctae Trinitatis de Aqua Calida). 1279-ben Lodomér esztergomi érsek felkereste a lovagok házát, az itteni hévvizektől remélve gyógyulást. — A XVI. sz. elején II. Lajos gyakran járt ki a fürdőbe, télen pedig felhordatta a vizet a királyi palotába. — János király itt egy kórházat kezdett építtetni, mely 1535-ben még nem volt készen. Budán a felső hévizeknél volt az ú. n. Szentléleki kórház, p. 17—19, p. 25. Siklóssy László: A régi Budapest erkölcse. I—III. k. Bp. : Táltos 1922. В 302/9/1—3 Idevonatkozó fejezetek : Fürdők a magyar középkorban. Az első adatok a budai fürdőkről. Felhévíz. Idevonatkozó irodalom ismertetése. Budai fürdők a török hódoltság idején. Egykorú utazók híradásai. Egyes fürdők leírása. Hogyan fürdött a török? — Budai fürdőélet а XVIII—XIX. században. A »művelt nyugat« nem fürdik ebben a korban. Buda fürdőváros marad. Buda visszafoglalása után a fürdők elromlanák. Egyes fürdőkről. Az orosz fürdő Pesten és hazájában. A magyar, török é's orosz fürdés összehasonlítása. Közös fürdők. Budapest fürdőváros. Bibliográfia I. köt. p. 166—175. II. köt. 28—37, 89—109. Fogéi József. II. Lajos udvartartása, 1516—26. Bp. : Hornyánszky 1917. 161 p. 37705 A felhévizi királyi fürdőbe járt II. Lajos király is és ennek vizéből készítettek fürdőt a várban is a királynak, p. 122. Schwarz Ignác. A fürdők történetéhez Magyarországon. = Századok. 1891. p. 279—296. 3049/25 Utalások a budapesti fürdők történetéhez. Littke Aurél. Buda-Pest a török uralom korában. Bp. : Fritz 1908. 49 p. В 943/38 Ismerteti a Debbágkhánei melegfürdőt, mely a Várhegy nyugati lábánál fekszik és a Tahtali v. táblás fürdőt a lőporgyár közelében, p. 27—29. Palóczi Edgár. Török fürdő' a Belvárosban. = Pesti Hírlap 1914. 8. 9. A régi városháza helyén egy törökfürdő romjaira bukkantak. Lehet, hogy 1604-ben, vagy 1684-ben pusztult el a pesti tűzvészkor. A pesti törökfürdőkre vonatkozólag is vannak feljegyzések. Gerlach István : Tage-Buch c. naplójában írja, hogy 1573-ban Pesten díszes vörös márvány fürdőépületet látott. Björkman, Walther. Ofen zur Türkenzeit. Hamburg : Friederichsen 1920. XVII, 78 p. В 934/2 Beschreibung der Thermen von Buda. p. 38—39. 2. XIX—XX. század. — XIX—XX. Jahrhundert. [Reichardt] : Briefe eines reisenden Nordländers. 1807—1809. Coin : Kammer 1812. XVI. 424 p. В 910/224 »Die hiesigen sind nun zwar auch mit den französischen und selbst mit dem .Berliner nicht zu vergleichen, wiewohl man gerne und viel ,hier warm badet, ja selbst heiss, in öffentlichen wie in Privatbädern, p. 384—386. 2
