A Fővárosi Nyilvános Könyvtár Budapesti Gyűjteményének bibliográfiai munkálatai II. Buda és Pest fürdőinek és gyógyforrásainak irodalma (

I. Buda és Pest fürdőinek irodalma általában - 1. XVI-XVIII. század

16

Seipp, Christof : Reisen von Pressburg durch Mähren, beyde Schlesien und Ungarn. Frankfurt: [O. O. & Dr.] 1793. 520 p. 1 t. В 914/207

»Korabinsky hat in seinem Lexikon von Ungarn die Meinungen erschöpft, über das Wort Ofen aber den Verfasser nicht befriedigt. Denn man schreibt die Stadt Ofen länger Ofen, als das Wort : Ofen, woher der Name der Stadt hergeleitet wird, von Kalkofen. Dieser ist noch lange nachher : Uefen, geschrieben worden. Und wenn ja der Name der Stadt vom Ofen herkommen soll, so braucht man dazu keinen gemachten Kalkofen, Ofen selbst ist, seiner hitzigen Berge und der daherkommenden Bäder wegen Ofens genug.« p. 459—460.

Hunter, William. Travels in the year 1792. London : Davis 1796. XXIV, 451 p.

В 914/111

»The public baths, which we went to see, are not very elegant ; but they are supplied with water of an astonishing natural heat, and are faid to be very cfficacions in gouty and rheumatic complaints Patients resort from all parts of the kingdom, to take the benefit of them.« p. 419.

Hunter, William. Reisen durch Frankreich, die Türkei und Ungarn bis Wien. Übers. V. J. G. Gruber. Lpzg : Baumgärtner 1796. [16] 272, [1] p. В 910/161

»Die öffentlichen Bäder, welche wir besahen, sind nicht sehr elegant ; aber mit Wasser von einer erstaunlichen natürlichen Hitze angefüllt, die bei gichtischen und rheumatischen Zufällen sehr wirksam sein sollen. Aus allen Theilen des Königreichs kommen Kranke her, um diese Wohltat Theilhaftig zu werden.« p. 253.

Townson, Robert. Voyage en Hongrie Tom. I—III. Paris: Piognée [1797].

В 910/106

»Les bains chauds de Bude sont remarquables. Dans la petite langue de terre situéée entre la montagne et le Danube, il y a une profusion de sources d’eau, dont les Turcs, qui se sont si souvent emparé de cette ville, profitèrent pour se regaler de leur passe- temps favori. Les bains chauds de Bude sont en grand partie leur ouvrage. Il y a pour la classe du peuple des bains ordinaires trés spacieux, et des bains particuliers pour’ ceux qui veulent en payer le prix. Dans un bain ordinaire j’ai vu des jeunes hommes et des jeunes filles, des vieillards et des enfants ; les uns tout nuds et d’autres trés- faiblement couverts.« I. p. 117—118.

Townson, Rob. Travels in Hungary, with a short accunt of Vienna in the year 1793. London: Robinson 1797. XVIII, 506 p. 16 t. В 917/1

The hot bats are the most remarkable things of Bude. p. 82—83.

Townson, Rob : Reise in Hongarijen. Met een kort bericht der Stad Ween. 1—2 deelen. Haage : Leenwestyn. 1800. В 914/150/1

De heete baden te Buda: p. 111.

Tausz Béla. Buda fürdői és fürdőkórházai az Árpádházi királyok alatt.

= Budapesti Hírlap 1929. ápr. 14.

A régi okmánvok feiső és alsó hévvizet, említenek (aquae calidae superiores ed inferiores). Feltűnő az a körülmény, hogy a XIII. sz. végén is csak aquae calidaeről szólnak. Egy 1292. máj. б-án kelt okmányból tűnt ki, hogy a fürdők fekvését a Várhoz viszonyították,,tehát csak 1245 után fordulhatott elő a város aluli és felüli források elnevezés. Az Árpádházi királyok alatt kétféle fürdőt ismertek : 1. a lelkifürdők (balnea animae) egyházi célokat szolgáltak, ilyenek Budán is többhelyütt voltak kolostorokkal kapcsolatosan és 2. az egészséget szolgáló fürdőkórház. A Johanniták 3 fürdőkórházat tartottak fenn Budán.

A következő fürdőket ismerjük abból a korból :

1. Krumhelt feredő, melyről Bél Mátyás is írt.

2. A margitszigeti apácák fürdője.

3. Egy óbudai fürdőház, mely 1367-ben ment át a Klarisszák tulajdonába. Fürdőkórházak :

1. A legrégibb a Szentiélekről nevezett kórház (a mai Császárfürdő helyén), III. Orbán pápa 1187-ben írt bullájában úgy emlékezik meg róla, mint az esztergomi rendház tartozékáról..

2. Fejér : »Codex diplomaticus«-ában szerepel a másik fürdőkórház, mely a Római- fürdő előtti síkságon volt.

3. Szent Erzsébet-kórház, mely a török hódítás alatt ment tönkre.