SCHEMATISMUS 1949.

21 — Tudott az is, hogy P. Dank Agáp pesti gvárdián milyen hazafias érzületről tett tanúságot, midőn az első magyar felelős kormány „elnök-miniszterének", a vértanú gróf Batthyány Lajosnak kivégzése után holttestét éjnek idején rejtette el a kolostor kriptájában, ahol mindaddig őrizték, míg mauzóleuma elkészültével oda nem temethették

1

5. — Legutóbb pedig a második világháborús ostrom idején (1944—45) a rendtartomány minden kolostora önfeláldozóan teljesítette hazafias kötelességét, midőn a bombázások ellen többszáz főnyi mindkét nembeli menekültnek adott oltalomhelyet pincéiben, óvóhelyein vagy a kolostorban és heteken, sőt szegénységük ellenére hónapokon keresztül még élelemmel is ellátta őket. b) Irodalmi és művelődési téren is elsőrendű érdemeket szereztek a rendtartomány tagjai. Szakavatottak véleménye szerint a Dubniczi-krónika ama részének, mely Nagy Lajos korának 1345— 55. éveiben játszódik, a már említett Egri Kétyi János atya a szerzője

1

6. A Jókai-kódex (XV. sz.) szintén magyar ferences keze írása és hozzáértők az első magyar szövegű könyvnek és a Fioretti egy magyar változatának tartják

1

7. Kevés magyar nyelvű kódexünkből 17—18-at minősítenek ferences eredetűnek tudósaink. A Guarykódex szerzőjét Döbrentey Gábor P. Segösdi Lukács ferencesben látja

1

8. A kódexek főműhelyei provinciánkban az óbudai és budai kolostorok voltak. Kódexeink keletkezésében általánosságban fontos szerepe van P. Igali Fábián tartományfőnöknek, aki 1454-ben az egri szabványokban előírta, hogy a tartomány tagjai — kevés kivétellel! — hetenként mutassák föl elöljáróiknak írásbeli munkálataikat. P. Michael Bihl O.F.M. (Quaracchi) szerint a Speculum Vitae S. Francisci et sociorum ejus c., világhírű ferences kiadványnak, amely 1504-ben Velencében látott napvilágot és a Fiorettinek egyik forrása, szerzője is valószínűleg Igali Fábián, akinek ezt a művét a rendtagok folyton toldották egészen P. Bácsi András provinciális idejéig (1502—07)

1

9. — A Luther-féle hitújítás beszüremkedése idején hatásos írásmű P. Szegedi Gergely 1535-ben Bécsben megjelent müve: Censura Fr. Gregorii Zegedi, ex ordine divi Francisci in Propositiones erroneas Matthiae Dévay (seu ut ille vocat) Rudimenta salutis

2

0. Mikor pedig a rendtartomány a XVII. sz. első