SCHEMATISMUS 1949.

13 és különféle püspökségeket is velük töltenek be. (Pl. Vasvári Vitus 1334-ben nyitrai püspök; Antal csanádi püspök; Laczkffy László kalocsabácsi érsek; Szászországi Fülöp diakovári püspök; Vilmos 1377-ben győri püspök

7). 1379-ben még az egyttemes rendi káptalant is nálunk, Esztergomban tartották meg. Zsigmond király uralkodása alatt (1387—1437) 1398-ban Marczali Dózsa István a pannonhalmi főapátság adminisztrátora volt, 1403—23-ig pedig csanádi püspök. Mint Zsigmond király bizalmasa a konstanzi zsinaton is (1414—18) megjelent és tanácsaival nem kis része volt a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetésében

8. A XV. sz.-ban az általános lazaság nemcsak az Egyházban, hanem ennek nyomán a tartományban is mutatkozni kezdett. Ámde Igali Fábián provinciális 1454 ben és Segösdi Lukács provinciális 1508-ban olyan hathatósan megreformálták alattvalóikat, hogy midőn 1517-ben X.Leó pápa a provinciát, mely fegyelmileg enyhébb, lazább (konventualis) irányú volt, az elé a kérdés elé állította, vájjon szigorúan ferences lesz-e, vagy pedig a szegénységet enyhitően minoritává válik, P. Nagy Antal tartományfőnök (1508—23) a római általános káptalanon minden habozás nélkül, szinte természetszerűen, mint már megreformált tartománynak a képviselője, a tulajdonképeni ferencesek (obszervánsok) közé állt

9. Következett a szomorú XVI. szá?ad, s ez az egykor hírneves magyar ferences tartományt, amely pedig Pozsonytól Nagyszebenig, Kassától Újlakig szórta tele kolostoraival az egész országot, a török hódítás és a protestáns hítújítás terjedése, túlzóinak türelmetlensége, kegyetlen üldözése és erőszakoskodása következtében majdnem teljesen letarolta és egészen az ország nyugati részére szorította. 1606-ban a toledói rendi nagykáptalan már csak 4 kolostorát ismeri: Pozsonyt, Sopront, Ormosdot (Friedau) és Varasdot. A többi virágzó kolostorok mind áldozatul estek a törökdúlásnak és a protestáns fanatizmusnak. Ebben a négy kolostorban is mindössze ha 12—20 ferences tengődött csupán. Egyetlen vigasztaló mozzanat a XVI. században, hogy rendtartományunk a spanyolországi burgosi nagykáptalanon, 1523-ban fölveszi a Szűz Máriáról nevezett magyar ferences rendtartomány új címét. Jelenlegi rendtartományunk kolostorainak alapját a XVII. és