SCHEMATISMUS 1909.

vitték, a ferenciek conventjébe, melynek épülete egészen a Perényiek vára mellett állott. — A vár és a kolostor között levő fal közepén mély kút volt, mely egyrészt a várnak, másrészt a kolostornak használatára szolgált. Midőn a Perényieknek a protestáns vallásra áttérése után vallási üldözések keletkeztek, a monostor lakóit legyilkolták s a holttesteket Capistrano tetemeivel együtt a kútba vetették s a kútat betöltötték. Mint Hermann írja, már 1672-ben kutatták a szentnek földi maradványait. A kútat ásva csodálatos szagot éreztek és suttogva mondták egymásnak a kutatók, hogy itt lesz szent Capistráno teste. 1 Vallási zavargások azonban megakadályozták a kút teljes kiürítését, hol Hermann véleménye szerint a szent testének lennie kell. Ifjabb báró Perényi Zsigmond országgyűlési képviselő 1903-ban a nagyszőllősi s nyalábi várak romjainak megvizsgálására a műemlékek orsz. bizottságát felkérvén, Sztehló Ottó másodépítész ugyanezzel az alkalommal azt a megbízást nyerte, hogy a kolostor alapfalait és a kút helyét állapítsa meg. Ez nem is járt nehézséggel, mert a kolostor romjai csakugyan a vár mellett vannak s a kút ma is létezik, sőt azt új tulajdonosa kitisztíttatta és használatba vette. Azonban adatokkal arra, hogy Capistrano tetemei valóban Szőllősön őriztettek vagy ott széthányattak volna, nem birunk. Némelyek szerint, mielőtt Szőllősre vittetett volna, Szatmármegye egyik helyén, Erdély határán, rejtették el a tetemeket. Mások azt állítják, hogy maga a török vitte magával s tiszteletben tartva őrizte azokat. 2 Állítólag a tetemeket látták Sabácban, valamint Belgrádban is a görög szerzeteseknél. Később 1738. körül a kalugyerek kolostorában, nem messze Iregtől, a szerémségi Oppován, mások szerint a krusedoli, majd meg a schisatovcsi zárdában. 3 Mindeme hagyományokból, legendákból nehéz a valót kihámozni. A szent test hollétét vagy titkolták, vagy nem tudták, mert már 1628-ban II. Ferdinánd utasítja követét Kueffsteint Konstantinápolyban, Capistrano tetemeinek kikutatására. Az ez ügyre vonatkozó levelekből kiderül, hogy a kérdés előbb a budai vezér előtt fordult meg s ez küldötte fel az ügyet Konstantinápolyba a főmuftihoz tárgyalásra. 4 Ujabb időben a Bollandisták, akiknek nagy műve : az Acta Sanctorum, október 10-ik napja alatt tartalmazza a szentre vonat1 Mint Hermann mondja, maga a ferencziek székházának protestáns chirurgusa e szavakra fakadt: „Patres sentio talem odorem, quem mea vita non sensi, ad quem «go, sileas, tantum magis ejicias." Hermann hozzáteszi, hogy a sebész e szavakat magyarul mondta. 2 Annales Minorum , . . auctore A. R. P. Luca Waddingo Hiberno T. XII. Romae, 1735. 414. 1. 8 Synopsis Collectanea vitae . . . divi Joannis a Capistrano. Budae, 1803. A művet Jakusics írta. 4 U. o. 39—42. 1.