MAGYAR UMBRIA 1944. július- 1946. december
Herkó Páter. — Fr. Somogyváry Hetény VI. é. t
Ezekből a bosnyákokból többen beléptek a szalvatoriánusok közé és feljegyzik róluk az írások, hogy ellentétben a provinciában éppen e tájban egyre szaporodó tótokkal és morvákkal, mindig jó barátságban maradtak a magyarokkal és nem léptek fel soha külön követelésekkel. 8 Az Antunovics család, melyből Herkó páter származott, Szabadkán törzsökös. Az a tény, hogy később a szegedi szalvatoriánus és nem a szabadkai bosnyák rendtartomány tagjai közé lépett, azt sejteti, hogy a család valamelyik ága Szegedre is elágazott és így ismerkedett meg a kis Antunovics fiú a magyar ferencesekkel. 9 Nagy utat kellett megtennie, míg Antunovicsból Herkó páter lett a „Palócok apostola". A kis fiút talán az a belgrádi származású Dalmát Szlávity Jeromos karolta fel, aki évekig volt szegedi dalmát szónok és aki mint gyöngyösi gvárdián halt meg 1663-ban, az Antunovics-fiú szerzetbelépésének évében. A szalvatoriánus rendtartományban mindig dalmata viselte szerzetesi névként, a dalmata szent Jeromos tiszteletére, a Jeromos nevet. Az egykorú rendtörténeti kéziratok mindig csak mint Balog Jeromosról beszélnek Herkó páterünkről. Hogy miképen lett Antunovicsból Baloggá, az ma már kikutathatatlan. Lehet, hogy a név, mint ragadványnév kísérte a családot és ezt használta Herkó páter a magyarnak kimondhatatlan Antunovits helyett, amire bőven van példa a rendtartomány akkori történetében. 1 0 így lett Hieronymus Antunovics-ból Balog Jeromossá. — Társai talán kis termete, vagy szerzetesi nevének méltóságos hosszúsága miatt a Hieronymusból nevét Hierkóra, vagy Hirkóra, — Jeromosból Jerkóra kurtították, amelyből a nép, a könnyebben kimondható Herkót formálta. „A „magyar próféták" iskolájában ... A mohácsi vészt követő török hódoltság keserves másfél évszázadában, aminek végére Herkó páter élete is esik, a magyar ferences volt nemcsak a katolicizmus, hanem a magyarság egyedüli fenntartó szerve. A magyar barátok nemcsak, mint szerzetesek, hanem mint valami különleges „magyar prófáték" kerültek be a magyarság történetébe. Azzal, hogy szívvel-lélekkel csatlakozott hozzájuk, Herkó páter is egy ilyen magyar próféta lett. Élete és működése hasonlít a többi névtelen magyar barátéhoz: helyes alkalmazkodás helyhez, időhöz, alkalmakhoz, ugyanakkor teljes kötöttségektől mentes szolgálata a katolicizmus és a magyarság érdekeinek. Mikor 1662 táján belép az obszerváns szalvatoriánus szerzetesek közé, vihar előtti csönd van. A halódó ozmán birodalom utolsó kétségbeesett próbálkozással készül Bécs és Európa leigázására. Fiatalon léphetett a szerzetbe, mert a noviciátus után 1663-ban humaniórákat tanul Szegeden P. Ambrozovics Ágostontól. Társai közül csak kettőnek ismerjük nevét: Sentei Andrásét és Bárkányi Jánosét. Itt fűződnek össze a barátságnak azok az erős szálai, amelyek élete végéig elkísérik és bizonyos mértékig meghatározzák ezt a három nagyrahivatott embert. 1663 őszén a török csapatok nagymérvű felvonulása és a nyomában járó nyugtalanság alaposan megbolygatja a szegedi kolostor lakóinak 8 Karácsonyi: I. kt. 463. 9 A bosnyák ferenceseknek a török idők alatt egészen 1729-ig volt egy kis rendházuk Szabadkán a Gyümölcsoltó Boldogasszony egyháza mellett. L.: Csevapovich: Synoptico-Memorialis Catalogue....: p. 90. 1 0 Szegedi Fábri András provinciálisról bizonyosan tudjuk, hogy bosnyák családból származott, s családneve mégsem maradt ránk. Herkó páternek a Jeromos névben utóda, Guganovics Jeromos „Ludasi" „Ludassi"-ra változtatja szerzetbelépésekor nevét. L.: 1690. évi tabulát
