MAGYAR UMBRIA 1934.

királyságának legbátrabb katonája azt a kordát viselte derekán, amelylyel Assisi nagy Szentje a vesztébe rohanó Xíll. század kerekét megkötötte, mégpedig hosszú időkre eredményesen. Szent Ferenc Istent vallotta mindenének, B. Duns Scotus alázatos tisztelettel pihenteti szemét Krisztus királyi alakján. S erről a fenséges Isten-alakról tekintete átsiklik Szűz Mária fényes arcára s az Istenanya tiszta szemének ragyogásából megérzi, hogy az ő lelkében is van egy szikra, ahol csak az Isten lakik. Ez az isteni szikra, ennek a szikrának a lángralobbanása hívta életre Scotus teológiai rendszerét, melynek középpontjában Isten után a két legszentebb és legtisztább lény, Krisztus és Mária, a szeplőtelen Istenanya áll. Akit Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának dogmája örömre hangol, akit Mária tisztaságának liliomillata felüdít, s fehérsége elbájol, annak ajka önkéntelenül is fohászímára nyílik s alázatosan, csendben elsuttogja a Szent Szűz isteni alakja előtt: „Liliom, Te tiszta, liliom Te szép! Töviseket járva Hozzád sír e nép! Liliomravágyó, tiszta, szép sereg, Máriát dicsérni, hívek jöjjetek!" fy IldeforiZ. Felhasznált főbb forrásmunkák: P. Baliç K. 0. F. M.: Joannis Duns Scoti doctoris marianí theologiae marianae elementa. P. Balic K. 0. F. M.: J. de Polliaco et J. de Neapoli quaestiones disputatae de immaculata conceptione Beatae Mariae Virginis. P. Gemelli Á. 0. F. M.: Franciskanizmus. Dr. Schütz Antal: A klasszikus 'Jerences teológia. P. De Jaegher: Bizalom Szűz Mária iránt. MI TUDNA UTAMBA ÁLLNI? Az agyamra szilaj kantárt vetek S hegynek föl, völgynek le zúgva, zúgva Ügetek, ügetek, ügetek . . . Évek, századok mind elmaradnak ; Mi lenne az, mi utamba toppan? Ember ? Kérés ? Vasajtó ? Ablak? . . . Elrohanok ősi Ugriába, Szent Rómába, meg a kis falumba ! Buta féked nekem hiába . . . Egy szökkenéssel az égig érek : Csillagzenébe tust rikkantgatok, Vagy lejövök lágy, bús zenének. Vagy átrohanok, tengeren túlra, Vagy Ádám s Évával beszélgetek ; Nekem nem nagy a szfinx, a gúla. Tengerfenékről gyöngyöket hordok, A századokkal mókázva játszom : Tér vagy idő, csak gyerekes gondok, így csinálom! Én, Én: mind a ketten: A nyűgös test, meg a lélek, főleg : A lelkem, a lelkem, a lelkem. Fr. Béda.