MAGYAR UMBRIA 1934.

íilis bölcselete t. k. nem más, mint a ferences szellem eszméinek, metafizikai átértékelése s megerősítése. Duns Scotus filozófiájának főjellemvonása az mdividualizmus, mely az egész rendszer alaphangjának, vezérgondolatának, vagy vonalvezetésének is mondható. Bölcselőnk belépve a lét kérdésének metafizikai birodalmába, gyakorlatias szelleme nem találja kielégítőnek a lét fogalom oly mérvű, kiterjesztését, hogy az elsősorban a dolgokra és csak másodsorban alkalmazható a dolgok mozzanataira. Ferences lelke a konkrét világot egyedekben kibontakozva intuitiv módon szemléli, tehát nem fogadhatja el Szent Tamás híveinek egyedet háttérbe szorító univerzalizmusát, mely kizárólag az egyetemest ruházza fel létteljességgel, az egyedet pedig a léttartalom megfogyatkozásának tekinti. Egyediesítő törekvése ezért a létmozzanatokat is a létíogalom alá veszi s ezek között keresi azt a pozitív mozzanatot, mely az egyednek, mint tárgyi értéknek tényleges létiséget ad. Sco'.us erre a következő módon jön rá : Különbség van dolog (rés) és a dolog létmozzanatai (realitas) formalitás között. A dolog pl. az anyag és a forma, test és lélek stb. léttartalmilag befejezett, minden mástól különböző és fizikailag elválasztható egyed- A látmozzanatok- pl. igazság, szépség, jóság a valóság rendjében ugyan azonosak, de formailag már nem. Azt az utolsó mozzanatot, mely az egyetemességet, szorosabban véve a faji jelleget egyeddé szűkíti, Scotus külön foimalitásában, a skotista terminológia szerint, a haecceitásban, a dolgok ez-voltában találja meg. Ez az elmélet menii ki az egyedet eddigi mostoha helyzetéből és állítja be a valós világba, mint tökéletesen befelyezett léttaljességet ; kibontja az általánosnak szürkeségéből s a modern természettudományos kutatás homlokterébe helyezi. Az egyediesítés elvét sikeresen alkalmazza Scotus az angyaltanban, mert ezen az alapon, szemben Szent Tamással, az angyalokat az egyes fajok keretén belül ís tagozhatja. Ennek az individualizmusnak értéke tehát az, hogy metafizikai alapot ad az egyéniség megbecsülésének. Szent Ferenc Atyánknál ez Krisztus emberi vonásainak a kidomborításában mutatkozik, később pedig úgy érvényesül a franciskánizmus történetében, hogv egész rendkívüli egyéniségeket állít a történelem folyamatába. Gondoljunk csak Páduai Szent Antalra, akinek tisztelete talán a legelterjedtebb az egész világon, Szolánói Szent Ferencre, aki egész Délamerikának lesz az apostola, vagy Kapisztránói Szent Jánosra, aki úgyszólván alig él zárdai életet, mert Európa-szerte mindenütt tőle akarják hallgatni Krisztus tanítását. Az individualizmus, eszméje tehát Szent Ferenc lelkéből pattant ki metafizikai alapot kap Scotus bölcseletében s a Kapisztrán Szent Jánosok életté szobrosítják. Duns Scotus életrajzából tudjuk, hogy hazájában, Oxfordban, abban az időben igen erőteljes lendülettel haladt a természettudomány s még élt a híres Rogérius Bacon is a Doctor Mirabilis, aki a „gyakorlati tudományok atyjának" nevét méltán megérdemli. Mindezek kétségtelenül hatással voltak Scotus filozófiai világképének megalkotásában. S ha még hozzávesszük, hogy ez párosult nála a sze-