MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM
GÁRDONYI GÉZA VILÁGNÉZETE MÜVEIBEN
az orvosi leér dó st: • Miként lehetne az emberi testet leghamarabb clnyuni?*. / Földronézó Szeri / Gárdonyi Ádám ós Éva paradicsombcli életével, mint az igazival példálózik. /10/ " Hogy ős miként élnek idáraék, jóformán maguk sem tudják, À fákon, bokrokon, füköeött meg vizben mindig van ennivaló* Húsleves, angolos pecsenyék, franciás mártások, magya ros fűszerek,- nem kivonják egyiket sem. Ök még ugy jöttek a világra, hogy nekik a gyümölcs teljesen kiclégitő táplálék és a viz jó ital", / liai Csodák / Hol áll ettől az állapottól a város embere? Iiis zengnem eszik igazi ételeket. Bádog az éléskararája# Ha levest akar enni, vizet forral s kivesz egy kanálnyi kenőcsöt bádogból 1. 1- /Földrenéző Szem / Az emberiség, de különösen a városi ember rabszolga:"a korszellem 1' szolgája» n Az egész emberiség rabszolgákból áll, -igyő! A lelkek láncban és kötelekben. A korszellem a zsarnok: az óráknak nevezett gépek,- azok az o mutatóujjal, micsoda szerencsétlen az, akire ezek a mutatóujjak reggeltől estig rá vannak irányozva. Micsoda szerencsétlen az_, aki másoknak vet, másoknak arat! S miben különbözik az uri napszámos sorsa a paraszt napszámosétól, ha csupán amiatt kell dolgoznia, mert gallér és kabát nélkül nem tud megélni, és hát gyermekei vannak, akik a jövendő időnek napszámos-jelöltj ci: irni fognak reggeltől estig unalmas számokat, imaima s tintából... Este kimerülten dőlnek /10/ A föntebbi s a következő sorok olvasásakor Rousseau föltétlen fölötlik előttünk, s szinte kényszeritve érezzük magunkat, hogy annak a hatását keressük itt / igaz a buddhizmusból is magyarázható /, aki a francia,párizsi nyirott bokrok között laindekinél jobban érezte, hogy a kultura az észnek az a világa, amelyben Párizs emberei éltek, mesterséges valami y hiányos, mert a sziv alkotása hiányzik és ezért az ilyen kultura elszakitja az embert eredeti, istenrendclte környezeti tői: a természettől; aki, az érzelmi ember heves nosztalgíá * jávai vágyódott az eredeti természetes élet boldogsága után* s az ember minden bajának orvosságát a temészetes élethez
