MAGYAR UMBRIA 1929. 4. SZÁM
GÁRDONYI GÉZA VILÁGNÉZETE MÜVEIBEN
la j dons ágaik is /Zöld Szfinx, Szunyogh Miatyánkjának Margitja, Ábel és Eszter hősnője, Láthatatlan Ember Emőkéje stb«,/, mégisszeretjük őket s megfeledkezünk azokról, mert ezen angyali tulajdonság fehér avagy rózsás szinbe boritja őket. És általában elmondhatjuk, hogy könyveiből vadvirág-illat árad s alakjai is vadvirág illatú parfümöt használnak. A föntebbi soraiban észrevehettük', azt a finom és éles megfigyelőtehetséget is, mely Gárdonyi legkiválóbb tulajdonságai közé tartozik. S Gárdonyinak Írásbeli hatóereje Anteusként csökken azonnal, mihelyt a megfigyelések terét elhagyva, bölcselkedni kezd. Gárdonyi ezen istenadta értékes lelki tulajdonságával élt is. A természetet nemcsak igy figyelte és szemlélte, hanem, amint tudjuk, legkedvesebb műszerével, mikroszkóppal is. Természetesen itt még csodálatosabb, ismeretlenebb világ tárult szemei elé:a mikrokozmosl "mikrokozmos által ama krokozmoshoz jut"- irja róla nagyon helyesen Sik Sándor, Érdekes az is, hogy az Istent nem a nagy, hanem a kicsiben, szabadszemmel láthatatlan világban találja fel először.- "Valamikor hitetlenül éltem...A természetben megtaláltam az Istent » -.Istennel én egy vizcseppbcn találkoztam.. «Vizeseppben.Ííikroszkopotthozattam és belenéztem. S mikor láttam a vizcseppbcn élő állatokat, azt mondtam: Ez nem lehet véletlen müve" /Az a ka talmas harmadik. /.Es az ő vallásossága tudáson alapult /Bibi , kai Csodák; Arany, Tömjén, Hirrha stb./. : rcgjegyzendő azonban, hogy "ez a tudás nem az empirista megfigyelő adatokon botorkáló szerény indukciója, hanem a költőnek és a vallásos léleknek felsőbb világból kapót ÍN íuiárnycJ OU . - . intr>io IO, AZ- ÉRZŐ lom, a kegyelem szárnyain- való villámszerű magasba-szökkenése."/7./ Vagy igy :cgy unkciós lélek szárnyalása, amely egy tojás láttára könybclábbadt szemmel a végtelen tulajdonságú Istenre akad. Ez az intuició a lélek legmélyéből fakadé, valami titokzatos-érző, ismerő erő. Valami isteni fény. "Talán van /és én hiszem, hogy van/ a lelkünknek egy gyenge, finom része,-irja Gárdonyi, - amely nem bir kibontakozni és megnyilatkozni soha /7./ Sik: I*HU 32.