MAGYAR UMBRIA 1929. július

Gárdcnyi Géza világnézete müveiben, II. fr. Kolumban

és a benne való szenvedés. Ezért ha az állatokról beszél, gondolatai mindig itt folynak össze és a többi gtndclataival együttvéve világnézetének a megértéséhez vezetnek! II. ÁLLATVILÁG. 1- Gárdonyi személien az állatvilág lényei rejtelmesen titokzatosvalók. Csodálja őket. Csodálja átrepülő állatckat:Isten repülő gépeit"./ 3/ Elgyönyörödve nézi a " repülő drágaköveket, a zafírok és topázok csillogásait, s a repülő virá gckat". / Az én falum: Virágok és bogarak/ De nem csak cso dálja őket, hanem figyeli is. Elmélkedik fölöttük. Gondolko dik titokzatos lényükről, és ezért számára létezésük emeltyűkké, elevátorokká lesznek, melyek az ő gyöngéd érzéseit, el mélyedő gondolatait az Istenhez emelik. " Mekkora keze van az Istennek!- így kiált föl, midőn az óriás csillagokat szemléli.- Mekkore, hegy ekkora golyókat hömpölyget a végtelenségben! Minthogy ezeket a kis férgeket nézem, egy másik végte lenségnek a látható részén szédülök. Mekkora keze van az Istennek? Mekkora az a kéz, amelyik ilyen apróságokat tudott alkotni? Hogy ezekbe az icike-picike teremtésekbe szivet tudott kötni s a szivbe még belől is csatornákat, idegeket, mozgató izmokat, vezetéket az agyvelőtől végig a testen meg vissza. Az akaratot, mely ezt a szerszámot megindítja, hajtja, megállítja". Csodálkozása a gondolatck sorát fakasztja ki lelkéből s Az icike-picikének jobban örvend. A nagy megfoghatatlan szá mára. A pici lényt közel érzi magához: megfoghatónak tartja s gcndclja. A nagy valósága megsemmisitőleg hat rá, a picinyé Nem okfejtő; nem nyitott szemmel számító. Olyan mint az alvajáró. Öntudatlanságban is okosan eligazodó!"/Trikál:Természet./ 3/ Gárdonyi Géza : Mai Csodák. - És a többi kiül ön nem jelzett idézeteket is e könyvéből vettük!