MAGYAR UMBRIA 1929. július

Gárdcnyi Géza világnézete müveiben, II. fr. Kolumban

GÁRDONYI GÉZA VILÁGNÉZETE MÜVEIBEN / Másadik közlemény / Az első közleményben láttuk a virágokat Gárdonyi lel kének a megvilágításában* A csendes erdők s rétek vadvirágainak édes illatában meg-megvillant az ő Szive szeretetének lángja, mellyel a «» legszebb teremtmények " iránt viseltetett. Éreztük miként olvad össze érzelme a virágok n bánatos ér zelmeivel, s szinte hallottuk szeretetük összecsendülését az öröm megnyilatkozásában. Lelke " tiszta " lelkükkel eggyé lesz? Isten leheletei " ők is. Érzelmeik emberi érzelmeik vannak nekik is,-melyek a szerelem bontogatásában nyilvánulnak meg leginkább. Gárdonyi ezt látja, érzi és hallja. Csak így Írhatja: „ Epedő szerelem sóhajtozása hallatszik az erdőn, réteken, patakparton és domboldalon, A virágok egymásfelé hajladoznak. A fűszálak egymáshoz simulnak. A pipacsok remegve hajlanak át egymás vállán és ezt súgják: én szerelmesem"..* / Virágok és Bogarak /1/ De nem csak a virágok vannak az élet rejtélyeivel felruházva, hanem a fák is : szóval minden. - t

f Minden élni és lélekzeni óhajt,- irja ismét másik helyen-.Mert a fa is lélek zik és érzés van benne. A virágzó barackfáim is lélekzenek , éreznek, sóhajtanak, remegnek, mintha tudnák, hogy pompájuk szép és hogy a nap őket nézi.

f S e sorokból tisztán láthat juk, hogy Gárdonyi miként viszi "érzi bele" a természetbe lényének tulajdonságait. /2/ 1/ Azonban nekünk ovakodnunk kell, nehogy a növényeknél az efféle megnyilatkozásokat emberi szemmel nézzük! Az ilyen szemlélet csak költői lehet.Ne feledjük el, hogy:

t

I a növény élete a legtisztább érzéki élet, az érzékiség minden bűnös mellék ize nélkül". / Trikál J. dr. Természetbölcselet /