MAGYAR UMBRIA 1928. október
A SZENTÁLDOZÁS
dolgokon keresztülsugárzik lassankint &z isteni. De, hogy ennek a nagy kegyelemnek a befogadására méltók legyünk, tiszta lelkiismeretre vak szükség. Ezt pedig a bűnbánat szentsége eszközli, Minél többször járulunk az élet forrásához, annál gyakrabban kell tisztítani lelkünket a bűnbánat gyógyfürdőjében. Szent Pál figyelmeztet, hogy ugy együnk e kenyérből és ugy igyunk e borból,- mely Krisztus teste és vére- hogy az lelkünknek ne kárhozatára, hanem üdvössegere szolgáljon. így a szentostyában magunkhoz vett krisztusi kegyelem bevilágít leikunk legsötétebb birodalmába és felszinre hozza, kideríti a mi gyarlóságunkat, gyengeségünket, rendetlen vágyainkat és kívánságainkat, számtalanszor tanúsított hanyag ságunkat elhatározásunkban és lelki dolgainkban, melyeket aligha ismerhetnénk meg. Sokszor éreztük azt is, hogy,ha valami jót megismertünk, vagy felfedeztünk, azután erősen vágyódtunk s minél nagyobb jót fedeztünk fel, annál nagyobb a. vágyódás utána. Ili is érezzük nap-n^p után, hogy a legfőbb jó, Isten után vágyódunk, 0 mindenünk, hogyha igazi bensőséggel,. áhítattal vesszük magunkhoz. Ez a vágyódás oly erős, hogy Sz. Ágostonnal igy kiálthatunk fel:,. Nyugtalan Uram a mi szivünk, mig tebenned meg nem nyugszilc. í l Nem elégit ki minket a világ az ő pompájával, a bölcselet, a tudomány az ő száraz teóriájával; lelkünk vágyait csak Krisztus elégítheti ki. Lelkünk, hacsak a földi dolgok, tudomány után törtet,olyanok leszünk, mint az élettelen csontváz, vagy automata, egész életünk örökös egyformaságban fog eltelni. Innen magyarázható, hogy vannak tudós emberek, kiket a világ nyelvére vesz és dicséretekkel halmoz el. Valóban tudásukkal kiérdemelték a tudós nevet, de hiányzik még valami az életükből, hiányzik egy belső erő, a kegyelem ereje, mely életet lehelne beléjük, hiányzik a jellem. Lehetnek tudósok, de nem jellemes emberek,nem krisztusi ideálokért élő és áldozatos lelkek. Ott van Nagy Sándor, Napoleon, kik nagy hadvezérek voltak, kiknek tetteit egy világ csodálja,de nem nagy jellemek, életük még nem követésre méltó. Ok csak másokat tudtak meggyőzni,de önmaguk ellen nem boldogultak- Ezért mondja róluk Prohászka püspök; hogy hősök ők, de a vaspatkós erőszak egyoldalúságával. Isten tehát a
