MAGYAR UMBRIA 1928. október

AKIK FERENC NYOMDOKAIN JÁRTAK

nem ismert más akaratot. Oroméi vetette magát alá bármelyeseménynek s épugy áldotta az Istent a szorongattatások idején, mint a szerencsében. A szggénvséget szenvedélyesen szerette. Elmélkedéseinek legkedveseob tárgya az Üdvőzitő volt; kezében keresztet tartva elmélkedett Róla. Szent Ferencnek az Oltáriszentség iránt való gyengéd áhitatát,* mély hitét látjuk az egyszerű laikus testvérben, sz• Paszkálban fellobbanni. Munkája közben is szüntelenül e nagy titokra gondolt. Kitüntetve érezte magát, ha testvéreinek megalázó és fáradságos szolgálatait magára vállalhatta. A Porciunkula mellett tartózkodó testvérek szent buzgósága vonzotta a ferencrendbe márchiai sz. Jakabot. Folyton elmélkedett s imádkozott. Legnagyobb öröme volt a legszükségesebb dolgok nélkülözése. Vianney sz. Jánosban, az arsi plébánosban valósult meg a legújabb/ korban a franciskánusok gyermekes egyszerűsége. Egész élete a szentségi Jézus szemlélete, valamint állapotbeli kötelességének szakadatlan teljesítése volt. Igazi franciskánus gondolkodását semmisem jellemzi jobban, mint Garets grofnöhöz intézett szavai: Midőn felébredek, ugy tűnik fel előttem, mintha a szentek engem néznének és mondanák: ejnye! de rest vagy; te alszol, rnig mi az időt virrasztással és Isten imádásával töltjük,..Kötetekre menő, szivet, lelket meginditó dolgokat lehetne azokról irni, akiket naggyá, mi több szentté nevelt az assisi szent örökifjú szelleme. A franciskánus iskola százados kapuit soha be nem csukja a kor hypermodern jellege; a lélek metafizikai vágyait elnyomhatják, de el nem fojthatják a technika csodái, a határtalan bizalom az észben. Mindig lesznek, kik alázatos lélekkel kopognak azon, s a nagy Dantevel keresik a békét. Az emberek eme nagyszerű törekvéseihez nyujtunk segitőkezet. Azt hiszem, ez kötelességünk!..fr.