MAGYAR UMBRIA 1928. október
MÁRCHIAI SZ. JAKAB
sail is inquizitorrá nevezték kj^és ott maradást parancsoltak neki /7/. A generális pedig boszniai vikáriussá teszi /8/. Eközben Zsigmond mindenáron a cseh trónra akart kerülni és azért kereste a megegyezést a cseh-huszitákkal. Ezen alkudozásra legalkalmasabbnak tartotta a huszitákkal való vitatkozásban jártas sz. Jakabot s 1435. nov. 30.-án Tatára hivja /9/. Zsigmond a vitatkozás végeztével azonban nem akarta elengedni a szentet. Rábírta, hogy fogjon hozzá az Országunkban lakó husziták megtérítéséhez. A huszitizmus történetét Magyarországon még nem irták meg, legalább is nem ugy, mint a protestánsokét, azért egyháztörténetiróink könnyedén szoktak átsiklani e tárgy felett. Pedig veszedelmes ellenfele volt a katholicizmusnak. A szerémi püspöknek a pápához irt leveléből fogalmat alkothatunk róla /10/. Elmondja a püspök, hogy e társadalmi rend felforgató, hogy elkülönítik magukat és nagy orgiákat csapnak; ilyen összejövetelek alatt vették magukhoz részegen az Eucharistiát két szin alatt. Természetes, hogy az Oltáriszentség igy sok meggyalázásnak és méltatlanságnak volt kitéve. A szt Vért kis edénykékben a nyakukban hordozták, sokszor kiömlött ruhájukon végigfolyt és más méltatlanságok érték. Kivel pedig a püspökök ezen visszaéléseket és erőszakos térítéseket szó nélkül nem hagyhatták, fegyveres ellenállásra készültek. Pokoli tervük az veit, hogy egy kitűzött napon a papokat legyilkolják s az amúgy is elégedetlen népet pártjulcra vonva kezükbe ragadják a hatalmat. Az isteni Gondviselés azonban sz. Jakabot küldte hozzánk, aki hamarosan elejét vette e gonosz terveknek. Először az esztergomi egyházmegyét tisztította meg. 1436. ádventjében az esztergomi érsek a pápához irt levelében sz. Pálhoz hasonlítja Őt s nagy hálával köszöni meg a szentatyának, hogy Magyarországba sz. Jakabot inquizitorrá nevezte, ki /1436. szept././11//12/. Most azután az erdélyi, váradi és csanádi egyházmegyékben-ahol az eretnekség főfészke volt- indította meg a harcot. Lángoló beszédeivel a népet elvonta a huszitáktól, azután a főbb embereiket elfogatva mindnyájukat visszavezette az egyház kebelébe. Ezen megyék elvégzése után a kalocsai egyházmegyét tisztította meg az eretnekségtől már I486 o végére, miként ezt a kalocsai nagykáptalan tanús itja/13/»
