MAGYAR UMBRIA 1928. október
MÁRCHIAI SZ. JAKAB
tan téritett, talán Cseh- vagy Németországban. 1435-ben ugyanis már járatos volt a huszitákkal való vitatkozásban, V&lószinü tehát, hogy nem hazánkban találkozott először velük. Boszniában Tvartkó István volt ekkor a király, ki titokban a patarén és manicheus eretnekeknek fogta pártját. Sz. Jakab élesen kikelt ellene és pogánynak nevezte öt azután országát elhagyta. Tvartkó Zsigmondtól félve visszahívta 1433. ápr. 1.-én./5/. Nem kell azonban azt gondolnunk, hogy most már segitette öt az eretnekek üldözésében. Bgyiz* ben a királyné magáhtz hivatta sz, Jakabot, de 4 orgyilkost állittátott lesbe, hogy még az uton megöljék. ! rikor a szent közeledett, előrohantak kirántva kardjukat s már ráemelték, amikor a szent kitárta kezeit és csodálatos szelídséggel így szólt: t j Csak vigyétek végbe, amit föllebbvaloitok parancsoltak nektek, én kész vagyok Isten szeretetéért és a keresztény hitért meghalni. Hogy ki küldött benneteket, nagyon jó& tudom. Engedelmeskedjetek tehát annak a szerencsétlen asszonynak". Az orgyilkosok keze megmerevedett és nem tudták megmozdítani» A szent lábaihoz borultak bocsánatért. 0 természetesen megbocsájtott, sőt keresztvetéssel a karok bénaságát is megszüntette, de azután egyenesen a királyné elé ment és éleshangon rászólt: f j Itt vagyok, én fr. Jakab, akit meg akartál gyilkoltatni,-majd gúnyosan hozzátette- mondhatom nagy hőstettet vittél véghez, ugy akartál eltenni láb alól engem kis emberkét, mint valami győzhetetlen hadvezért!" Más alkalommal a király küldött hozzá egy méregkeverőt hogy gyilkolja meg. Ez vitatkozás ürügye alatt állitott be szentünkhöz, de rögtön elnémult és néma maradt egész életében /6a/. Egy másik alkalommal fából készült szószékét f tirészszel annyira megrongálták, hogy annak össze kellett volna dőlnie a'szónok alatt. Szentünknek semmi baja sem történt, a tetteseket azonban azzal büntette Isten, hogy minden utódjuk sánta lett. Wadding ugy mondja el, hogy mind a mai napig /6b/Világos, hogy ezekután nem nagy kedve volt Boszniában maradni. Azonban a bázeli zsinat és IV. Jenő pápa hivatalo-
