MAGYAR UMBRIA 1928. október
AKIK FERENC NYOMDOKAIN JÁRTAK
zetesek közül, a megaláztatás, böjt* virrasztás és a bűnbánat egyébb cselekedeteinek szeretete és gyakorlása által. A legridegebb szigorúságok nem voltak számára elrettentők. Nagy buzgalommal hirdette az Evangéliumot; ugy tekintették, ha a szöszéken megjelent, mint Isten angyalát, ki nagy művészettel hangolja a lelkeket az Isten szeretetére. Tökéletesen ismerte a belső életet, mely nem származik a tudományból, hanem az ima és kegyelem szoros egységéből. A szent látása már tanitott; ahol megjelent, ott volt megtérés, megindulás és könny. "Azt mondják, hogy az emberiség egészsége az idők multával csökkent- mondja sz. Terézia- hogy nem vagyunk olyan erősek, mint az előbbi századok emberei voltak. Pedig e szent féfiu napjainkban élt, lelke oly erős volt, mint egy keresztény lélek csak lehetett bármely időben és a világot lábbal tiporta, Ea az emberek mezitláb járnának s oly toredelmet tartanának, mint ő, még sok más ut és mód volna a világ megzabolására. Azon embereket, kikben az Ur a szükséges bátorságot föltalálta, meg is tanitja ezen útra." "Bűnbánat vagy pokol 1'- "Nem aa földön, hanem a paradi • csomban keresem nyugalmamat" volt a jelszava annak a férfiúnak, kiben a XVII. és XVIII. században legjobban domborodott ki az ősi franciskánus egyéniség s az itthoni missionáriusok igazi képe, Portumauritioi sz. Lénárd volt e férfiú. Már zsenge szerzetes korában kitűnt a regula szigorú megtartásában és izzig-vérig franciskánus életmódjával. Ekkor állitotta fel az életszabályt, melyhez, mint ifjú, mint meglett, mint öreg szerzetes mindig hü maradt:"Ha mig fiatalok vagyunk kevésre becsüljük a kis dolgokat, midőn korban előrehaladunk, megengedjük * magunknak, hogy a leglényegesebb dolgokban hibázzunk... 1 1 /Hist', universelle de 1' eglise X./oGyakorta buzditotta szerzetes testvéreit az erények gyakorlására:,, A kegyelem segitségével nemcsak jók,- mondta- hanem szentek is lehetünk". Nem is mulasztott el semmi eszközt és alkalmat, mely önmegszentülését előmozdíthatta. A Xtó, század franciskánus történetének ékes iniciáléja, boldog Gaichisi Lipót szent Lénárd hűséges követője, életmódjának és erényeinek"ki tartó megvalósítója. Habár a francia forradalom és Napóleon megalázó hadjárata mélyen lezüllesztette, szinte lehetetlent, tette a szerzetesi élet méltó gya-
