MAGYAR UMBRIA 1928. április

Szellemi és lelki élet - A víz metafizikai szemszögből tekintve

mésszel, ezerféle ásvánnyal, piszokkal és salakkal rakodnak így lesznek a világ szemetesei- utjukban táplálván az élők sokaságát... A tenger torkolatánál lerakják az iszapot s igy épitik a szárazföldet, szükitik a tengert. Sóval s ásványok ezreivel megrakott molekulái leszállnak a sötétség birodalmába, a tenger gyemrába, és ott átadják terheiket a koralok és az élők miliárdjainak. T

Tajd megkönnyebbülve, ifjan felszökkennek a tenger ragyogó, meleg felszínére,- ebben áll a tenger lélekzete - bogy ismét újra kezdjék körforgásukat. Mi ezekből látjuk, bogy a viz, Isten hárfájának e csodálatos húrja, mily célszerűen, a metafizikai skáláknak megfelelően van a többi pengő hurok közé beillesztve. Valóban Istenhez méltó remekmű a világ. A természetben hátrahagyott Isten teremtő ujjlenyomatait csak az nem érzi, zenéjének lágyan zsongó hangját csak az nem hallja, teremtményein viszszatükröződö szépségeit és gondolatait csak az nem látja, kinek természetfeletti érzékel tompái: vagy romlottak. nLéted világit, mint az égo nap, de szemünk bele nem tekinuhet." JCi tehát Szt. Ágostonnal igy kiáltunk föl:„0 infinita Pulchritudoi quam sero Te cognovimus, quam sero Te amavimus.

M Téged, ki már sárgömbön is ily szines melódiát, isteni harmóniát, lüktető poézist és fönséges asszonálu célszerűség t teremte ttélí JEGYZETEK« 1. Prohászka 0-:Föld és ég-Esztorgcr -19C2. 1 o. 2.U.O. 47 o., 3» u.o. 25 o., 4.u,o. 61-62 o«; 5.u.o. 26 o.; 6.u.a. 28 o,j 7.Johnl StoddardrVissza Krisztushoz, ford.: Pàlffy Erzsébet gr.nő 61-62 o.; Fr. Kolumbus.