Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

V. FEJEZET. Szigorú élete és miképpen nyújtottak neki vigasztalást a teremtmények

re is, mely az erények kocsisa; nem a test okosságára, hanem a Krisztuséra, akinek szentséges élete a tökéletesség megtestesült eszménye. 8. Mivel pedig a makulátlan, keresztreszegezett Bárányt a test gyöngesége miatt tökéletesen követni nem lehetséges anélkül, hogy közbe-közbe valami tökéletlenség ne tapadjon hozzánk, azért tanulságosan hangoztatta, hogy azoknak, akik az élet tökéletességére vágyakoznak, naponta szükséges a könnyek patakjában mosakodniok. S bár maga már a lélek és test csodálatos tisztaságára tett szert, mégsem szűnt meg lelki szemeit a könnyek árjában megtisztogatni, nem törődve testi szemeinek még romlásával sem. Minthogy a folytonos sírástól szembaja csak súlyosbodott, orvosa azt tanácsolta, hogy ha a testi vakságot el akarja kerülni, hagyjon föl a könnyhullatással. Erre a szent férfiú így válaszolt: — A szemünk világa kedvéért, amely közös a legyekével, nem való, orvos testvér, az örök fény nézegetését a legkevésbbé sem abbahagyni, mert a lélek nem a test miatt, hanem a test a lélek miatt kapta a világosság ajándékát. Inkább akarta testi látását elveszíteni, mint a könnyeket erőnek-erejével akadályozni, amelyek a belső látást tisztítják, hogy az Istent szemlélhessük. 9. Midőn egyszer az orvosok tanácsára és testvérei sürgető kérésére, hogy vesse magát alá égetéssel járó műtétnek, az Isten embere alázatosan beleegyezett, mert azt üdvösnek és kemény próbának ítélte. A hívott orvos megérkezve vasszerszámát a műtéthez tüzesíteni kezdte. Krisztus szolgája pedig, hogy borzongó testét megerősítse, a következő barátságos beszédbe fogott a tűzzel: — Tűz testvérem, téged a Fölséges minden más irigylendő ékességű dolognál hatásosabbnak, szebbnek és hasznosabbnak teremtett. Légy hozzám ebben az órában irgalmas, légy barátságos! Kérem a fölséges Urat, aki alkotott, hogy melegedet enyhítse, s mint kellemesen égetőt elviselhesselek. Ezután az izzó tüzességű vasműszerre keresztet vetett és ami következett, viselte rettenthetetlenül. Belemélyedt gyönge testébe a sistergő vas és fülétől »zemöldökéig haladt az égetés... Hogy mekkora „fáj-