Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

V. FEJEZET. Szigorú élete és miképpen nyújtottak neki vigasztalást a teremtmények

A kísértő legott megszégyenülve távozott és a szent férfiú győzelmesen tért hajlékába, mert bár büntetésből külsőleg ugyancsak fázott, a testiség belső tüzét úgy kioltotta, hogy többé ilyesmit alig érzett. Egy társa, aki éppen akkortájt imádkozott, mindezt a holdvilágnál látta. Az Isten embere tehát a dologról értesülve, föltárta neki megkísértetésének egész lefolyását, majd meghagyta, hogy a látottakról életében senkinek se szóljon. 5. Nemcsak azt tanította azonban, hogy a test kívánságait és annak élesztőit önmegtagadással kell zaboláznunk, hanem azt is, hogy a külső érzékeket, amelyeken át a lélekbe a halál lopódzik,6 nagy gonddal kell őriznünk. Hangoztatta az asszonyokkal való bizalmaskodás, beszédek és nézések gondos kerülését, amik sokaknak jelentettek alkalmat a romlásra s mert ilyesmik a gyöngét megtörik, az erőset pedig gyöngítik. Aki ezekkel nem szakít, a lelki fertőzést ki nem kerülheti, — legfeljebb az igen edzett erényességű, — mert ez annyi lenne a Szentírás szerint, mint tűzben járni és a talpat meg nem égeiniJ ö maga annyira elfordította szemét, hogy ne lásson ilyesféle hívságot, hogy — mint egyszer társának elárulta — arcról majdnem egy nőt sem ismert. Nem tartotta ugyanis tanácsosnak lélekbe fogadni a nők külső képét, mert azok a megfegyelmezett test tüzét is lángralobbanthatják, meg a szív tisztaságát is bemocskolhatják. Azt is erősítette, hogy a nőkkel való társalkodás egészen haszontalan a gyóntatás és rövid tanítás kivételével, mely üdvös célzatú és nem sérti az illemet. „Mi dolga van egy szerzetesnek, úgymond, az asszonynéppel, ha az nem gyónni vagy élete megjavítására nem tanácsot kérni akar? A nagy biztonságban kevéssé félünk az ellenségtől, az ördög pedig, ha hajszálnyit mondhat az emberben magáénak, azt hamarosan gerendává növeli meg." 6. Azt is tanította, hogy a tétlenség minden rossz gondolatnak gyűjtője s azért különösen kell kerülnünk. Erre példával maga szolgált, mikor lázongó és renyhe testét állandó fegyelmezéssel és érdemes mun«) Jer. 9, 21. 7) Péld. 6, 27.