Szent Bonaventura: Szent a szentről. Assisi Szent Ferenc életrajza (Budapest 1942)

II. FEJEZET. Tökéletesen Istenhez tér és megjavítja a három szentegyházat

tatarozásába is szorgalmasan belefogott. E kápolnács­ka nevében, amely régtől Angyalos Boldogasszony volt, angyali látogatások gyakoriságát sejtve, az an­gyalok iránti tiszteletből és Krisztus anyja iránti kü­lönös szeretetből megállapodott ott. Ezt a helyet a világ minden más helyénél jobban kedvelte a szent férfiú. Alázatosan itt kezdte az eré­nyes életet, itt haladt tovább benne, s boldogan itt is fejezte be, s ezt a helyet ajánlotta halálában testvérei­nek, mint a Szent Szűz előtt legkedvesebbet. Erről egy istenfélő barátnak megtérése előtt olyan látomása volt, hogy elmondása ugyancsak ér­demes. Számtalan, vaksággal sújtott embert látott ugyanis a templom körül ég felé fordított arccal és térden állva. Kezüket mindannyian magasba emelték és siránkozóan rimánkodtak Istenhez, tőle irgalmat és világosságot esdekelve. És ímel Az égből ragyogó fényesség áradt szerte mindnyájukra, amely kinek­kinek visszaadta szeme világát és kívánt egészségét... Ezen a helyen indította el Szent Ferenc isteni ki­nyilatkoztatás ihletéből a „Kisebb Testvérek" rend­jét. Az isteni Gondviselés intésére, amely Krisztus szolgáját mindenben irányította, mielőtt rendjét meg­alapította és az Evangélium hirdetését megkezdte volna, három templomot javított ki. Nemcsak azért, hogy rendes egymásutánban haladjon az érzékelhe­tőktől a lelkiek felé, a kisebbekről a nagyobbakra,, hanem azért is, hogy képletesen kifelé is megfogha­tóan előre jelezze, amit a következőkben tenni ké­szül. A hármas templom javítás mintájára t. i. az ő vezetésével, az általa megadott forma, szabályzat nyo­mán és Krisztus tanítása szerint újult meg az Egyház is az üdvözülendők diadalmas csapatával, amint azt ma már beteljesedve látjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom