P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

Bevezetés

generális kezdi meg a rendtartományok hivatalos látogatását és ő az, aki a regula értelmezésében az egyes rendtartományok véleményét is kikéri (ennek gyümölcse az Expositio regulae quatuor magistrorum). Jesi Crescentius (1244—47), Pármai János közvetlen elődje alatt majdnem meghasonlássá fajult a pártok széthúzása, amely már-már az egész rendre kihatással volt. Ez a Crescentius generális a korabeli ferences írók szerint (Ec-cleston, Peregrinus de Bononia) ellenkezésbe jött saját rendtartományának (Marchia Anconitana) egyes tagjaival, akik nem éppen helyes mérséklettel és célzattal kifakadtak Crescentius ellen. Azt állították, hogy ők másoknál tökéletesebbek, tetszésük szerint akarnak élni és mindent a léleknek tulajdonítanak ; ez a párt, amint látszik, előfutárja volt a valamivel későbbi ú. n. spirituális ferenceseknek, akik pártoskodásukkal, túlszigorú, sokszor álszenteskedő viseletükkel és fanatikus magatartásukkal a szakadást a rendben mélyítették. Ezt a pártot Crescentius, mint generális igyekezett kiirtani, sajnos, nem mindig a kellő mérséklet és kormányzati bölcseség elvei szerint. Megállapítható továbbá az is, hogy nem vált a rendnek belső szilárdítására és egységére az a regulamagyarázat sem, amely éppen ennek a generálisnak idejé-