P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)

VI. fej. Pármai Jánosnak a kolduló rendek és a párizsi egyetem vitájában folytatott tevékenységéről

a Jelenések Könyvének magyarázata (Expositio in Apocalypsim) ; a Tízhúrú hárfa (Psalterium decem chordarum). Ezekben rakta le Joakim apát fantasztikus, vizionárius és a jövendőre vonatkozó elveit és eszméit. Joakim a világnak három korszakát kü­lönbözteti meg az egyes isteni személyek szerint. Az első korszak az Atyáé : ez az Ószövetség ; * ez a házasok, vagy a világiak korszaka. A má­sodik korszak a Fiúé és ezalatt az Újszövetsé­get érti : ez az egyháziaknak korszaka. Az előbbi a világ kezdetétől Krisztus eljöveteléig tartott, míg a második Krisztus után 1260-ig. A har­madik 1260-tól a világ végéig fog tartani. Joakim apát szerint ebben a harmadik időszakban az „örök evangélium" fog uralkodni, mint a Jele­nések Könyvében olvassuk : „És láték egy má­sik angyalt repülni az ég zenitjén, akinél örök evangelium volt, hogy hirdesse az evangéliumot a föld lakóinak és minden nemzetnek és nép­törzsnek és nyelvnek és népnek." (14, 6.); de ez az örök evangélium nem valami írott dolog, hanem „az a valami," ami Krisztus evangéliu­mából folyik. Az örök evangéliummal belső ösz­szefüggésben áll az Ó- és Újszövetség lelkiér­telmezése. Szerinte, amint a Szentlélek az Atyá­tól és Fiútól származik, úgy folyik mindkét szö­vetségből a lelkiértelem." Ennek az új kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom