P. Takács Ince: Boldog Pármai János A béke anygala (Budapest 1930)
III.fej. Pármai János rendfőnöknek vizitációs útja az egyes rendtartományokban
bályok fölötti egyik döntéséről is tudomásunk van, és az előírások betartását is itt sürgette. Ezen a káptalanon jelentették neki, hogy a rendtartomány kormánytanácsa 40 testvérnek megengedte az igehirdetést és már haza is küldötte őket, nehogy a sensi zárdát teljesen lefoglalják és ne maradjon hely a káptalani atyáknak. Ez az intézkedés azonban a generálisminiszter jogát sértette, mivel akkor a generális már személyesen tartózkodott a rendtartományban. Idevonatkozólag az 1245-i pápai határozat megengedi ugyan, hogy a generális-miniszter átruházhatja tisztét a tartományfőnökre. Természetes, hogy semmiféle ok erre nem forog fönn, midőn a generális a provinciában jelen van. Ezért János az előbbi ügyet a következőkép intézte el : megintette a tartományfőnököt és tanácsosait a következő szavakkal : „Oktalanul és helytelenül cselekedtetek, mert ez csak a generális-miniszter távollétében engedhető meg a provinciális-miniszternek és tanácsosainak." És még hozzátette : „Az általatok megejtett vizsgálatot jóváhagyom, de akarom, hogy az összeseket hívjátok vissza, hogy az igehirdetés tisztét tőlem kapják meg, amint ezt a regula is előírja." (Salimbene.) Ezzel az okos döntéssel János generális nem ejtett sérelmet a vizsgáztatók tekintélyén sem, de a levizsgázottaktól