P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - FRA JACOPONE DA TODI „EGYHÁZPOLITIKÁJA"

spirituálisok alól imígyen a talajt húzták ki az események; ebből magyarázható meg, hogy elkeseredésükben az akkori Egyház és közélet „nyugtalan elemét" képezték; távol a higgadt gondolkodástól minden rosszat föltételeztek VIII. Bonifácról, akit legnagyobb ellenségüknek neveztek. Angelus Clarenus azt vallja ugyan, hogy sohasem illették Bonifácot megbélyegző jelzővel, de a másik, toscánai nagy spirituális korifeus Ubertinus a Casali ezt elárulja (Arbor vitae, V.) amikor VIII. Bonifácot bestiának hívja.

6 A spirituálisok és így Fra Jaeopone is tehát a sovány sors forgandósága következtében azok mellé álltak, akik a levegőben függő helyzetüket valahogyan alátámasztották. Ezek az alátámasztok a Bonifác-ellenes körök és tényezők voltak. Helytelen volna ugyan oly mértékben általánosítva állítani, hogy az összes spirituálisok a lemondott V. Celesztint tartották volna törvényes pápának, VIII. Bonifácot pedig intrususnak; hisz pl. legnagyobb szellemük, Fráter Petrus Joannis Olivi irataiból látjuk^ hogy ő sem tartotta Bonifácot a pápai székre betolakodónak; a legtöbb mégis jelszavává avatta e pápának törvényellenességét. Jaeopone da Todi azok közé tartozott, akik a legnagyobb Bonifác-gyűlölő bíborosok, a Colonnák hívei közé szegődtek. A Colonnák családi hagyományból kifolyólag mindig ghibellin-érzelműek voltak. Nem tetszett nekik a császári hatalomnak süllyedő leáldozása és megnyirbálása, sem az a tünet, hogy. VIII. Bonifác újra III. Ince módjára akarta az impérium jogait alább szállítani és a pápai hatalom engedelmes eszközévé tenni. Ezért kezdettől fogva Bonifác ellen a ghibellin irányú aragoniai királyi családdal paktáltak. Ez nagyon bántotta a pápát. Viszont Bonifácnak is joga volt a panaszra, mivel Colonna István az Anagniból Rómába szállított pápai kincseket megrabolta. Róma és e bíborosok amúgyis gyenge talajon nyugvó viszonyát még jobban elmérgesítette az a közbe5 VIII. Bonifácot nepotizmusa, hevessége és politikai sikertelenségei miatt kortársai szigorúbban és kedvezőtlenebbül ítélték meg, mint az utókor. Az anagni merényletben Isten igazságos ítéletét látták, mondja P. Livarius Oligér O. F. M. (Archivum Franc. Hist. XV., 1922, 187.) H Finke (Aus den Tagen Bonifaz VIII., 270 sz.) nyomán