P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - KRIM FÉLSZIGETÉNEK ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉPKORI KERESZTÉNYSÉGE

újonnan megkeresztelt Jaylak Ymor nevű fiát, aki Mol­dávia (Molday) ura volt, a franciskánusok védőjévé ren­delte. Ennek főkötelessége volt a szerzeteseket a moha­medánokkal szemben minden erőszakosságtól és tettle­gességtől megóvni. A kereszténység terjedésének bizo­nyítéka ugyanama levél szerint, hogy a Duna deltája kö­rül egy helységben (Vicum, P. Golubovich térképe sze­rint) előkelő tatár kérte fia révén, hogy küldjenek közé­jük két franciskánust, akik őt és családját megkeresztel­jék. Inditóoka azt volt, hogy egy megszállott asszonyt az ott lévő kuruzslók és mágusok nem tudtak megszabadí­tani szörnyű bajából. De elvitték — nutu Dei — a fe­rencesek templomába, ahol a gonosz lélektől mentesült. Űgy ez az előkelő tatár, mint egész családja, valamint sokan a nép közül is erre késznek nyilatokztak a kereszt­ségre. Egy másik előkelő tatárnak leánya hasonlókép gyógyult meg. 1 7 Mindezek miatt kéri Ladislaus fráter Laurentiust, hogy csak terjessze kérésüket a rendfőnök elé, aki küld nekik missiós rendtársakat. A végén följegyzi az elhal­taknak neveit is. Ezek között olvassuk Karichinus Unga­rust is, aki a tolmács szerepét töltötte be. Én azonban a már említettek között is több magyart sejtek. Ezek a ne­vek: István, László odautalnak, hogy viselőik magyarok lehettek, mivel más nemzetek között e nevek használata nem volt oly gyakori. Mindezek az adatok arra engednek következtetni, hogy Krim-félszigetén és környékén a katolikus keresz­ténység nagyon szépen haladt előre. Kaffa, Kerqueti (Bakcse-Szeráj), Sóikat ferences megtelepedései és a kö­rülöttük keletkező, vagy általuk erősödő katolikus vallás, elég bizonyságul szolgál az itt érvényesülő missiós tevé­kenységre. Ezek a krim-félszigeti kolostorok a roppant területen szórványosan elterjedt katolikus hívők köz­pontjaivá váltak. Kaffa a maga két franciskánus kolosto­rával (egyik a Szűzanyáról, a másik Szent Ferencről elnevezve) a tatárországi katolicizmus Rómájává lesz. Már a magyar Juliánusz dömés barát utazásából értesü­lünk, hogy a félszigettel szomszédos Matrikában is élnek 1 7 P. Golubovich, Biblioteca bio-bïbliografica etc. i. m. II. 443—45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom