P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - MAGYAR FERENCESEK II. JÓZSEFTŐL A KIEGYEZÉSIG
diánok. Csiksomlyó pedig Keletmagyarország és Moldova székely és csángó népe között vált fogalommá. 1780-ig tehát II. József trónralépéséig is már néhány gimnáziumot is vezettek a magyar franciskánusok, ezzel is bizonyítva azt, hogy a nemzet nevelésében az ifjúság tanítása által is részt kérnek maguknak. Ezek a gimnáziumok a következő helyeken állnak: Gyöngyösön (1776— 82, 1794—1851), Keszthelyen (1771—1795), Szabadkán (1747—76, 1832—50), Szombathelyen 1772 után (V. ö. Mészáros Ferenc, A magyarországi katholikus gimnáziumok története. Buda, 1865.) 1776-ban a mariánusokra bízzák az esztergomi gimnáziumot, ahol öt tanárt és egy hittanárt neveznek ki (V. ö. Nagy Béni, A marianus ferencesek II. József korában, Kath. Szemle, XIX, 1905, 566). Állnak rendi generale studiumaik a magyar ferences provinciáknak a XVIII. században. És pedig a mariánusoknál Nagyszombat, Pozsony, Győr; a szalvatoriánusoknál: Kassa, Hradistye, Gyöngyös, Szakolca, majd Galgóc. Az erdélyi stefanitáknál Kolozsvár és a Szent Lászlóról nev. rendtartománynál Zágráb. Az említett régi kapisztránusoknál Buda és Eszék (V. ö. Takács Ince O. F. M., Magyar aszketikus élet és aszketikus kiadványok különös tekintettel a XVII. és XVIII. századra, Budapest, 1942, 29.) Ezek az iskolák és különféle kiadványaik azt is bizonyították, hogy tudományos téren is magas színvonalon álltak az itteni franciskánusok. Csíksomlyói nyomdájukat üzemben tartották. Ugyanők II. József korában, előtte és utána az egyházi szónoklatban vezérszerepet vittek. P. Bárdy Bonaventúrát az ország színe-java hallgathatta a pozsonyi 1721—22 diétán. Ezenkívül Sztankovátsi Leopold, Kovács Ágoston, Horváth Imre, Borits Elek „magyar Ciceró", Kósa Benedek, Nagy András, Bede József, Farkas Bernardin, Kosztolányi Sándor, Telek József, később Klenák Nárcisz, Gasparich Kilit, Gegő Elek és az országos hírnevű Albach Szaniszló, stb. stb. országos nevű szónokok. 3. II. József megbénító intézkedései. Mindezt a sok ' sikert, virágzást, delelést letarolta II. József egyházpolitikája. Ez a politika ugyanis nem a hívek előnyeit, vagy az egyházjog és a szerzetesi élet követelményeit tekintette, hanem volteriánus és álhumanista mezbe öl-