P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - PORDENONEI BOLDOG ODORIK NAPKELETI UTAZÁSAI A XIV. SZÁZADBAN

F. M.;

1* Henri Cordier;

1

2 P. Girolamo Golubovich O. F. M.;

1

3 P. Anastasius van den Wyngaert O. F. M.;

u és Giorgio Pulié.

1

1 Ezek után haladva és folyton szem előtt tartva a Relátióban megjelölt elnevezéseket, a következő útirányt nyerjük: Velencéből kiindulva valószínűleg az Űr 1314-ik esztendejében Konstantinápolyon át a Fekete Tengeren hajózva Trapezuntba érkezett, ahol abban az időben a Kommenos görög császárok, az ú. n. trapezunti császárok székeltek (1204—1461); mint ilyen nagy tengeri és szárazföldi kereskedőhely volt. Trapezuntból elkerül Nagyörményország nevezetes városába, Erzerumba; innét a Perzsiába vezető híres kereskedelmi úton haladva, megérkezik Taurisz vagy Tebriszbe, amely Kisázsia és India áruinak szárazföldi lerakodó helye,

1

6 s még nemrég Perzsia fővárosa volt. Ettől délre véve útját, eljutott az akkori székhelyre, Sultanieh-be, amelyet Karbenda tatár kán, Oldzsiatu néven Perzsia uralkodója (1304— 1316) 1305-ben alapított és mint Odorikunk állítja, az uralkodó nyári tartózkodási helyéül szolgált. Ezentúl utazónk mindjobban behatolt Perzsia belsejébe karavánjával; így érte el Kasan és Jezd városokat, amelyek az arab-perzsa áruk látogatott piacai voltak. Kasanról, valószínűleg száj- és helyi hagyomány után, azt írja, hogy ez az a hely, ahonnét a napkeleti bölcsek Jeruzsálembe érkeztek. Tovább folytatta útját Persepolis felé, majd Sirázon át visszafordult Bagdadnak és csak onnét tért el folyton a tengerparton haladva Ormuzba, a perzsa öböl nagy kikötőjébe. Ormuzba hajóra szállt, hogy Indiába kössön ki. Huszonnyolcnapi tengeri utazás után Tana városában (Salsetta, Bombay) ért szárazföldet. 1

1 Sopra la vita e i viaggi del Beato Odorico da Pordenone deli' Ordine de' Minori. Prato, 1881. 1

2 Les voyages en Asie au XlVe siècle du bienheureux Frère Odoric de Pordenone. Paris, 1891. 1

3 Biblioteca bio-bibliografica délia Terra Santa e delľ Oriente francescano, III. 1919, 389—91. u Sinica Franciscana i. m. 382—383. 1

5 Viaggio etc. i. m. 49—73. u V. ö. Dr. Misikolczy István, A középkori kereskedelem története, Budapest, 1926, 75. Lásd ugyanott a mellékelt térképet.