P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN

Ebben, a magyar nyelvű énekek között találunk két, szép, Szent Erzsébethez intézett és nagy bizodalomról tanúskodó éneket; az egyik Atya Űr Istennek szerelmes szent Fia szavakkal kezdődik, a másiknak bevezető sora így hangzik: Magyarország szép nemes Csillaga. Az elsőnek Szent Erzsébet irgalmasszívűségét kidomborító két versszaka a következő: Kegyes, és irgalmas Szent Ersébet vala, Isteni félelem ő-benne nagy vala: Gyámoltalanokon szánakozik vala, Istenért mindennek adakozik vala. Ura hólta-után szegényeket gyüjte, És sok betegeket, Szent Ersébet szerze: Kiknek ispotályban gondgyokat viselte, Isten-ért ezeket táplálván éltette. A magyar nép érzéseit fejezik ki Szentünk iránt a második éneknek eme sorai: Országunknak drága szép plántája, Őseinknek édes unokája: Nemzetinknek fényes Koronája, Szent Hitünknek gyümölcsös szép ága. Dicsekedgyünk illy fő Nemzetünkel, Szent Ersébet, tündöklő Szentünkel: Kit kövessünk bízvást életünkel: Hogy ő véle, éllyünk Istenünkel." Tekintve azt, hogy Kájoni régebbi énekeket gyűjtött össze, ez énekek a XVII. századnál jóval előbbi korból is származhatnak. Üjabban majd minden magyar énekes és imakönyvben találunk az imák mellett énekeket is a kedvelt Szenthez. A zeneművek közül kiemelendő a halhatatlan magyar zeneszerzőnek, Liszt Ferencnek „Szent Erzsébet legendája" c. oratóriuma, amelyet az 1857—62 évek között « nankó i. m. 411-412, 414. 1.