P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN

házi ruha-dísz. Régen azonban e művészi ábrázolások értéke, drágasága, mesteri előállítása és remek kidolgozása messze felülmulta a jelenlegi képeket és szobrokat. Ha tallózást akarunk végezni a századok mezején elénkbukkanó Szent Erzsébet képek körül, mint legelső biztos példányra kell rámutatnunk a berni diptychon miniatűr képére, amely 1253 után készült; a magyar szentek között ott van Szent Erzsébet alakja is Szent László király mellett királynői ruhában. Ezt a házi oltárt III. Endre (t 301) özvegye, Ágnes vitte Svájcba." Wadding ferencrendi krónikás egyik adatából arra következtethetünk, hogy Szent Erzsébet festett képei már a XIII. században nemcsak a templomokban voltak föllelhetők az isteni tiszteletek előmozdítása végett, hanem a kolostorok folyósóit vagy káptalantermeit is díszítették hazai és egyéb szentek alakjai mellett. Wadding Annaleseinek idézete szerint V. István király Esztergomban az egyik kolostor káptalan termében megpillantotta Szent Erzsébet festményét is; az ábrázolás azonban, amely e szentet nem a ferences harmadik rend ruhájában állította a szemlélő elé, nem nyerte meg a király tetszését, úgyhogy rögtön megparancsolta, fessenek új képet róla kordával és a Kisebb Testvérek ruhájában, „amelyben a szentek nevét megszerezte magának."

1* Ugyancsak a XIII. századra vonatkozólag Sz. Margit legendája említést tesz arról, hogy Margitot a nyulakszigeti templomban Szent Erzsébet asszony oltára előtt avatták zárdaszűzzé. Különben mindazon helyeken, ahol Szent Erzsébet plébániai, kolostori, és ispotályos templo1

7 Tarczai György, i. m. 98. 1. 1

8 Waddingus ad a. 1229. VIII. (II. k. 244, 1931 quaracchi kiadás): „Cum Serenissimus Rex Hungáriáé Dominus apud quamdam civitatem, nomine Strigonium, pro, quibusdam arduis negotiis descendisset, ibidem aliquantulum moram trahens, quorumdam religiosorum claustrum humiliter visitavit, et cum in capitulo cum fratribus loci aliquantulum resedisset, vidissetque in eodem loco cum diversis imaginibus Sanctorum beate Elisabethae imaginem depictam cum calceamentis sine chorda: praecepit loci Praelato, ut ipsam imaginem beatae Elisabethae sic calceatam, et sine chorda depictam deleri facérét, et eam depingi cum chorda, et habitu Fratrum Minorum: quam chordam, inquit, portavit, dum vi veri t. in quo habitu sanctitatis titulum meruit adipisci"