P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT ERZSÉBET TISZTELETÉNEK NYOMAI HAZÁNKBAN

téavatása után alig négy év múlva, 1239-ben épülő kis templomukat szintén az ő égi védnöksége alá helyezték.

4 Hogy ugyanakkor IV. Béla is igyekezett megdicsőült nővérét szent öntudatossággal, kegyelettel illetni és tiszteletére templomokat építtetni — csak természetes. A zalamegyei Komáron Szent Ágoston remetéinek szerzetházat alapított Szent Erzsébet tiszteletére.

5 Erzsébet halála után az a két magyar úr, Farkas (Farcasius) és Dávid, akik Thüringiában mindig e magyar királyleány mellett voltak, hazajőve, arra kérték Béla királyt, hogy Szent Erzsébet tiszteletére birtokukon templomot építhessenek. A király szent nővérének tett szolgálataikért ezt szívesen megengedi nekik;

8 Farkas és Dávid erre Pozsonkápolnán csakugyan templomot emelnek tiszteletére 1244-ben. IV. Béla király, aki maga is nejével együtt ferences harmadrendi volt, úgy látszik, annyira tisztelte ugyancsak terciáxius és szent nővérét, hogy ha ennek nevében kérték valamire, szinte nem tudott az ilyen kérelemnek ellenállni. Legalább is ezt engedi következtetni IX. Gergelynek egy apostoli levele, amely „Ad assumendum hilariter" szavakkal kezdődik;

7 ebben Szent Erzsébetre kéri Béla királyt, hogy a Szentföldre vezessen keresztesháborút, intse Asan bolgár fejedelmet az egyházzal való unióra, úgyszintén igyekezzék a jóindulatú Vatacius görög császárt (Dukasz III. Jánost) a római egyháznak megnyerni. Béla király különösen e két utóbbira őszintén törekedett is. Ez a nagyfokú tisztelet, amely már a legrégibb korban templomok építésében és kegyeletes érzésekben mutatkozott meg Szentünk iránt, azt eredményezte, hogy a későbbi korokban a királyi család, a főurak, ferencesek és a többi szerzetesrendek szinte versenyeztek templo* Karácsonyi: u. o. 465. 1. 8 B alanyi György: Szent Erzsébet tisztelete hazánkban, Ferences Közlöny, 1931. nov. 326. 1. 8 „in retributionem servitiorum suorum, eidem sorori nostrae, beate Elizabeth, impensorum". v. ö. Pray György: Vita S. Elisabethae viduae neonon B. Margaritae virginis, Tyrnaviae, 1770, 23. 1. 7 Aug. Themer, Vetera monumenta historica Hungaricam sacram illustrantia, Róma, 1869. I. 155-156, „dum gloriosam masse particulam, de qua tu ipse produxisti originem, sc. b. Elisabeth piae vitae meritis perduxit ad patriam perpetuae claritatis".