P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT BONAVENTURA MISZTIKAI SZELLEME

mekkoromban a halál torkából szabadultam ki". Különben, mivel az akkori történet és élet-leírás módszere más volt, azért a jelenkori történetíró kevesebb megfoghatót talál ebben a műben. Szent Bonaventúra ugyanis, bár maga mondja, hogy fölkutatta azokat a helyeket, ahol Szent Ferenc született, megfordult, meghalt és még élő társaival is folytatott beszélgetést, — azonban az így nyert ismereteket ő arra használta, hogy az asszisi Poverelló erényeinek keresztmetszetét annál tündöklőbben tudja elénk varázsolni. Történelmi adat azonban kevés van benne. A Szeráfi Atya erényeinek egyes fajai (pl. 6. fej. alázatosságról, engedelmességről, 7. f. a szegénység szeretetéről, 8. kegyeletességéről, 10. fej. imaszelleméről, stb.) bonaventúrai kidomborításban összegyűjtve Ferenc egész erényes életét mozaik és filmszerű képsugárzatban ragyogtatja előttünk. Az akkori közfelfogást és a saját gyakorlati érzését követve, használni akart az olvasóknak, de különösen rendtársainak. Szent Ferenc rendjében ugyanis különösen Crescen~ zio da Jesi generális (1244—1247) és B. Pármai János (1247—57) generális folytatólagos kormányzása alatt két kezdődő és egymással ellentétben álló rendi árnyalat körvonalai bontakoztak ki a regula megtartása körül: egy enyhébb (Crescenzio) és egy szigorúbb (B. János) felfogásban. A két árnyalat kiütközése Szent Bonaventúra rendfőnöksége (1257—1274) alatt is mindjobban érezhető volt. Ezért ő a belső ellentétek szerencsés kiegyensúlyozására és a béke áldásai alatt fejlődő lendületesebb ferences irány megalapozására törekedett. Az enyhébb (conventuális) és szigorúbb (spirituális) felfogás kiegyeztetésén dolgozott Szent Bonaventúra Szent Ferenc életének megírásában is. Celanói Tamás I. Legendája ugyanis a valódibb Szent Ferenc életét adta, mivel jóval előbb íródva érdektelenül mindazt közölte, ami már Szent Bonaventúra kormányzása idején és annak távlatából egyik vagy másik rendi árnyalatot izgathatta volna. Hogy csak egy példát hozzak: Celanói I. Legend. 2. r. 7. fejezetben Szent Ferenc halála előtt hosszú áldást mond Illés testvérre; a haldokló Ferenc, amidőn megtudja, hogy Illés t. balján térdel, Jákob módjára keresztbeteszi kezeit, hogy jobbja Illés fölött legyen, aki akkor helyettese volt. Szent Bonaventúra ezt a jelenetet már