P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - ÜJABB ÉS LEGÚJABB TUDOMÁNYOS TÖREKVÉSEK A FERENCRENDBEN

ÜJABB ÉS LEGÚJABB TUDOMÁNYOS TÖREKVÉSEK A FERENCRENDBEN Assisi Szent Ferenc rendje sohasem követelte magának a tudományosság jellegét. Magát a rendet sohasem fűtötték ilyen ambíciók vagy törekvések. Az Alapító jellemző mondása: tanto sa, quanto fa, mindig vörösfonálként húzódik végig a szerzet tagjain, akik szintén az igazi tudományt az erényes cselekedetekben vélték fölismerni. A tudomány sohasem volt előttük öncél, hanem eszköz az apostoli munkában. Jól festi idevonatkozóan Szent Ferenc egyéniségét egy francia író, P. Gratien O. F. M. Cap.

1 Ö nem a doktor és mester Jézus Krisztust akarta követni, hanem az alázatos, szegény, szerető és szenvedő Krisztust. Fiai is ehhez tartották magukat. El kell azonban ismernünk a Poverellóról, hogy emmellett korának ütőerén tartotta a kezét, amidőn szociális igehirdetésével orvosolni próbálta a társadalmi bajokat és olyan intézményeknek avagy áramlatoknak vált kiindulópontjává és rugójává, amelyek az általános emberi közösséget megújították és felüdítették egy emberiesebb és keresztényibb életszemlélettel. Francesco szellemi örökösei a franciskánusok is eme fölfogás szolgálatában szegődtek, amikor korok és országok szerint a maguk hatáskörében igyekeztek a föld szinét megváltoztatni. Az európai lelkiség egyik fő tényezőjének látja a rendet egy magyar iró

s, amidőn nem átall kijelenteni: Európa népe talán a ferencesek által lesz igazán kereszténnyé. Mivel mindent apostolsággá lehet avatni, de főkép a tudományt, a ferences szerzet így fontolta meg a tudományhoz való viszonyát; művelte a tudományt mint az 1 P. Gratien O. M. Cap., Histoire de la fondation et de l'évolution de l'Ordre de S. François au XIII. siècle

, Paris, 1929; P. Gemelli, Francis kanizmus, 421. 2 Bálint Sándor, Népünk ünnepei, Budapest, 1938, 20.