P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - MAGYAR FERENCESEK II. JÓZSEFTŐL A KIEGYEZÉSIG

MAGYAR FERENCESEK II. JÓZSEFTŐL A KIEGYEZÉSIG 2. Visszatekintés a magyar ferences rendtartományokra, Mindaz, amit a magyar középkor épített a ferencesek hazai történetében, tönkrement a török pusztítása és a reformáció hódítása folytán a XVI. században. A magyar ferencesek egykori virágzó két provinciája: a) a provincia Hungáriáé (1523-tól provincia S. Mariae), közel negyven kolostorából 1600-ra maradt három-négy alig tengődő nyugati konvent. Ezek Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Varazsd és Ormosd (Friedau) 30 szerzetessel (Kósa). Az Árpádházi királyok alatt annyira megizmosodott, s a magyarság egyik legmagyarabbá vált szerzetesei 1600-ra, majdnem a semmire csappantak és csak éppen irmagjuk maradt meg. Mindez pedig rajtuk kívül álló okok miatt történt. IV. Béla jobb kezét képezték; gyóntatói, a tatárdúlásból a nemzetnek fölrázói, királyok követei, testi orvosai majdnem eltűnnek a haza földjéről. Hol van egy Kétyi János, Nagy Lajos hű kísérője és íródeákja, hol van Igali Fábián a hatalmas reformátor és a humanista műveltség sürgető egyénisége. Hol van a szigorú Segösdi Lukács hajthatatlansága? Letűnt Zegedi Gergely, a lutheri hit első megcáfolója (1535) és Lajos király kísérője. Leszerepeltek Székesfehérvár, Eger, Lippa, Debrecen, Sárospatak, Győr stb. hatalmas ferences egyéniségei, a nép nevelői... 1600-ra megsemmisültek. Az obszervánsok, vagyis (1523-tól) szalvatoriánusok hasonló sorsot szenvedtek. Viszonylagosan talán még többet álltak ki, mert többen is voltak. Az 1444-ben független magyar obszerváns tartománnyá alakult vicariatus, később provincia, amelynek körülbelül 70 kolostora áll, 1600-ra annyira elvérzik, hogy neki is mindössze négy kolostora marad és pedig: Gyöngyös, Szakolca, Szeged és Csik. Az 1472 szerzetesből 1600-ra maradt valami harminc személy (Urbánus Fridrich O. F. M.^