P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - KRIM FÉLSZIGETÉNEK ÉS VIDÉKÉNEK KÖZÉPKORI KERESZTÉNYSÉGE
A kereszténység nyomai. Eme, jobbára lexikális és általános ismeretek után már sejthető, hogy az az országrész, amely egy Ázsiába nyúló tatár-mongol birodalomnak a legdélnyugatibb része, bizonyára a legtöbbet is érintkezett a kereszténységgel. A katolikus hagyomány tartja, a római Breviáriumban pedig az Egyház imádkoztatja papjaival azt a megemlékezést, amely tudni véli, hogy Chersonesosban már Római Szent Kelemen hirdette a kereszténységet. Azért az a levél, amelyet a ferences misszionáriusok 1323-ban május 15-én Kaffából írtak az avignoni bíboros-kollégiumnak és franciskánus generálisnak, elsorolja azokat a helyeket, ahol a rendnek a félszigeten kolostorai vannak. Ezek között említi a Szent Kelemen vértanuságának hegye mellett, úgyszintén Szent Bertalan szenvedésének helye mellett fekvő kolostorokat. 4 Egyháztörténelmileg bizonyos, hogy a IX. században Konstantin görög szerzetes, vagyis Szent Cirill thesszalonikai pap hirdeti ott az evangéliumot a kazárok között. Amidőn 868-ban, már mint a szlávok apostolai jelentéstételre és önigazolásra Rómába érkeznek, magukkal vitték a Chers onesosból elhozott Római Szent Kelemen-féle ereklyéket és azokat ott ünnepélyesen eltemetik. 5 A kereszténység fölvirágoztatását jelentette a XIII. században egyrészt a keresztény genovai, előbb a velencei és egyéb európai kereskedők mindgyakoribb látogatása, majd pedig gyarmatvárosaink fölemelkedése. Ezeknél fontosabb tényező azonban az újonnan keletkezett kolduló rendek, főkép: dömések és ferencesek missiós vállalkozásai és e téren elért fényes sikerei. Vállalkozásaiknak különösen a XIV. században hatalmas eszköze: a societas peregrinantium pro Christo, amely időrendben előbb a domonkosrendieknél, később a ferenceseknél is keletkezett. Azok, akik közéjük álltak, a misszionáriusi életet is vállaltak. 6 így ezzel az intézménnyel a pogányok közt működő apostoli férfiak utánpótlást nyertek. 4 V. ö. Archívum Franciscanum Historicum, XVI. 1923. 110. 5 Gustav Schnürer, Kirche und Kultur im Mittelalter, Paderborn, 1926, II. 13—14. 6 V. ö. Leonhard Lemmens O. F. M,, Geschichte der Franziskanermissionen , Münster in Westfalen, 1929, 54; P. Takács I., Ferences Közlöny, 1930, 87.
