P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

II. A KEREK ASZTAL LOVAGJAI - KÖZÉPKORI FRANCISKÁNUS-JÁRÁS KELETÁZSIÁBA

sovány körülményekben sem. Karakorumban a többi ke­resztény vitézekkel a magyarok is kérték Vilmos test­vért, hogy misézzen nekik, hisz már 13 év óta, amióta fogságba estek: non viderunt sacramentum, ex quo fue­rant capti (280). Az Itinerarium, soraiból arra is követ­keztethetünk, hogy IV. Béla országában szépen megin­dult a kunok kersztény hitre térítése is. Amikor ugyanis Mangu kán felé tartott utazásában, az egyik napon mel­léjük áll bizonyos kun, aki latin szavakkal üdvözöl ben­nünket mondván: Salvete domini " Hősünk megkérdezte őt: ki tanította a latin köszöntésre? S ő elmondotta: hogy Magyarországon a mi testvéreink (ferencesek) keresztel­ték meg őt, akik erre is megtanították. Ez a magyaror­szági kun meg Batu kánnál volt befolyásos egyén, aki sokat kérdezgette őt Rubruc felől, s ő elmondotta neki a rend körülményeit és dolgait. Mangu nagykán udvará­ban összetalálkoznak egy Lotharingiából származó metzi asszonnyal, aki a kán egyik keresztény hölgyének a szol­gálatában állt. 5 4 Ez a Pascha nevű nő Magyarországon került a tatárok kezei közé, akik őt magukkal hurcolták. Ez a tény meg arra hívja föl figyelmünket, hogy abban az időben hazánk területén Rajna vidéki és németalföldi telepesek éltek egyes városainkban, főleg mint iparosok és kereskedők. Még egy esettel találkozunk, ahol magyar is szerepel. Amikor ugyanis Rubruc Karakorumból való visszatértében már Örményországban járt, találkozott ott egy domonkosrendi követséggel, amely Perzsián ke­resztül óhajtott Szartach kánhoz jutni. A követség ve­zetője a katalán Bernát páter, aki egy magyar testvért is vitt magával. Mivel azonban Perzsiában nem adták meg nekik az utazásra az engedélyt, ez a magyar test­vér Rubruccal Tifliszbe jött vissza, míg Bernát atya egy német laikus testvérrel visszamaradt Perzsiában. 5 5 Még egy megjegyzése van az Itinerarium szerzőjének Ma­gyarországra vonatkozólag az Epilógusban, amidőn azt állítja, hogy a magyar királynak nem lehet több, mint 30,000 katonája. 5 6 Rubruc Vilmos az ő útirajzában tehát többször be­5 3 XX. fej. nr. 4., 217. 5 4 XXIX. fej. nr. 2., 252. 5 3 XXXVIII. fej. nr. 5., 324. 5 6 Epilógus, nr. 4., 331.

Next

/
Oldalképek
Tartalom