P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)
I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - AGOSTINO GEMELLI
pusztán védő vagy támadó álláspontra, mint a lőweniek, hanem felülemelkedve mindezeken, magáévá teszi belőlük az igazat minden vonatkozásban, a tudományban, bölcseletben, kultúrában egyaránt. P. Gemelli ezt így fejezi ki: „Minden igazság, minél magasabban áll az elméleti értékek lépcsőfokán, annál inkább felöleli az összes alárendelt igazságokat, illetve sajátjává teszi azokat. Más szóval, ha a mi neoskolasztikánk igazság, akkor meg kell benne lennie annak a jellegzetességnek, hogy nem surran el a korabeli rendszerek mellett, hanem szervezetébe tudja venni és magáévá tudja tenni, szellemével élteti mindazt a más igazságot (vero) is, amelyet az emberi elme a XIII. századtól kezdve és azután sikeresen kutatott és felfedezett". 1 2 Ebbeli gondolatát különben már az 1924. évi nemzetközi filozófiai kongresszuson is nyilvánította Nápolyban, midőn egyik részről a Szent Tamást ismétlők és más részről a Szent Tamást kivégzők szélsőségei ellen beszélt. Újszerű neoskolasztikus felfogását árulta el már az 1911. bolognai nemzetközi kongresszuson is. Ezt a felfogását hangsúlyozza legújabban már második kiadásban megjelent, idéztük munkájában: 11 mio contributo alla jilosojia neoscolastica (1932). Mondhatjuk, hogy P. Gemellinek külön bölcseleti iskolája van. A neoskolasztikának az a fajtája ez, amely nemcsak Szent Tamást öleli fel, hanem mindazokat a nagy gondolkodókat és rendszereket is, akik és amelyek csak létesítettek, kitermeltek a századokon keresztül valami eszmebeli értéket. Bölcseletébe bekapcsolja a modern orvosi, történelmi és egyéb tudományágakat is, mert mindenhol és mindenben az igazat, a jót keresi. így válik bölcselete az Egyház hitének apológiájává és fegyvertárává. Ö maga már nem egyszer kipróbálta rendszerének életrevalóságát. Orvosi, biológiai, lélektani felkészültsége pedig különösen modern, új színnel vonja be egész bölcseletének rendszerét. 4. P. Gemelli egyetemet alapít. Amidőn bölcseleti eszméi már folyóiratokban, könyvekben széltében-hoszszában ismeretesekké váltak, akasztotta meg termelő tehetségét az a tény, hogy Olaszország 1915-ben (májusban) beavatkozott a világháborúba, amikor is P. Gemelli1 2 U. o. 25.
