P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - P. MOLNÁR ARKANGYAL O. F. M. 1887-1938

deit. Nevezetesek voltak az 1920-ban és 1935-ben szombathelyi és az 1935-ben Budapesten megtartott népmiszsziói. A missziók tartásában kifogyhatatlan volt; csak az utolsó két évben a rendtartomány hivatalos közlönye szerint is legalább 19 helyen, illetve 19-szer tartott miszsziót. Jeles volt mint konferenciaszónok és mint lelkigyakorlat-vezető is. Utoljára az 1937. évi júniusban összejött országos papi gyűlésen tűnt fel, amidőn az ország papsága előtt sikeresen fejtegette a ferences gondolatnak érvényesülését a missziókban és három kidolgozott mintabeszédét is nagy hatással olvasta föl ugyanott. Missziós működésének mintegy a gyümölcseként az ekkor alakult országos missziós papi egyesületnek egyik alelnökévé választották. Szándéka volt különben P. Arkangyalnak, amire e sorok írója is lelkesítette és buzdította, kiadni egy kötet missziós-beszédet. Sajnos! erre már nem jutott ideje. A rendtartomány és a magyar ferences irodalom, de a magyar katolikus Egyház is tartalmas, értékes, útmutató, a lelkeket szerető tagját veszítette benne. Bármily nehéz is legyen búcsúzásunk P. Arkangyaltól, mégis csak megnyugtat bennünket a gondolat, hogy az örök Bíró az ő országának ily nemesen dolgozó szolgáját megjutalmazza, mert hallani véljük Krisztusnak evangéliumi boldog szavait: Jól van deré> és hű szoU gám... menj be Urad örömébe (Mt. 25, 21.). De halljuk, róla a prófétai szót is (Dán. 12, 3.): Akkor az értelmesek ragyogni fognak, mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.