P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - P. MOLNÁR ARKANGYAL O. F. M. 1887-1938

Kolozsvár, 1917.; nagy horderejű munkája a ferences hazai irodalomban a vaskoskötetű (533 old.) A ferences szellem, Szombathely, 1927. Ez a mű az 1926—27-i szentferenci jubileum esztendejének egyik legkiválóbb ferences terméke és eseménye. Hatalmas felkészültséggel áll ki: Assisi Szent Ferenc stigmái, Budapest, 1929 c. könyvében Szent Ferenc sebhelyeinek védelmére. Az 1931. évi Szent Antal-jubileumi év jelentőségének mélyítésére szolgált a Páduai Szent Antal jellemrajza, Budapest, 1931. c. kiadványa. Egy nagyobb értekezés is megjelent az 1926-i Szent Ferenc jubileumi évét szolgáló és P. Buttykay Antal szerkesztésében megjelenő Szent Ferenc Nyomdokain c. műben, amelyben Szent Ferencnek hatását Szent Klárára vetíti elénk. Címe: Scifi Klára Szent Ferenc nyomdokaiban. Ezt a cikket különlenyomatban is nyilvánosságra bocsátotta. P. Arkangyal tehát ferences irányú könyveivel számottevően közreműködött az utolsó évtizedben a magyar franciskánus irodalom gyarapításában. 4. Meg kell még emlékeznünk P. Arkangyalról, mint szónokról is. Ő, aki a keresztény skolasztikus bölcselettől egészen át volt hatva, és több mint egy évtizeden keresztül a teológiai erkölcstannak is előadójaként szerepelt, — gazdag vértezettel szerelődött fel az egyházi szónoknak magasztos hivatására. Szónoklatai magukon hordozták a világosság, népszerűség és gyakoraltiasság jellegzetességeit. A tárgy pontos körülírása, a kitűzött cél tisztánlátása és a bizonyítás ereje mindig megkapóvá varázsolták beszédeit. A modern életnek folytonosan szemmeltartása, egyházias érzésének heve és szociális kérdéseknek témakörébe való bekapcsolása mindig újszerűvé és gyakorlatiassá, korszerűvé tették szónoklatait. Beszé-. deiben uralkodott az egység, bár mindig a világos fölosztás által tagozottá és könnyen áttekinthetővé tették mondanivalóját. Nevezetesek voltak budapesti 1921—24 szentbeszédei, amikor a katolikus Erkölcstanból, a Morálisból vette beszédeinek tárgyát az egyes vasárnapokon. Ugyanezt folytatta 1924—26 két éven keresztül Nagykanizsán is. Kiváló volt mint nagyböjti szónok is. Egész papi működése idején, de főleg 1930 óta élt a népmissziónak. A nép lelki szükségleteinek megérzése és a krisztusi élet szeretete hatotta át missiós szentbeszé-