P. Takács Ince O. F. M.: Assisi küldöttei (Gyöngyös 1945)

I. MINDEGYIK A NAGYKIRÁLY KÖVETE - SZENT PÉTER BAPTISZTA ÉS TÁRSA|, ELSŐ JAPÁNI VÉRTANUK, HALÁLÁNAK TÖRTÉNELMI HÁTTERE

ter-Baptisztát és társait szentté avatta; ebből a tényből pedig jogosan következtethetjük, hogy nemcsak vértanuságukért emelte őket oltárra, hanem egyéb erényeikért is, főként az okosság sarkalatos erényeért, amely semmiféle szent jellemből nem hiányozhat! Összefüggés okáért meg kell jegyeznünk, hogy az első ferences, Pobre János laikus testvér 1584-ben lépett japán földre. Előtte már néhány évtizeden át a jezsuita atyák szép keresztény missziós életet fakasztottak. Mindennek ellenére még a jezsuiták is meghívták a Fülöpszigeteken apostolkodó ferenceseket. 1585-ben ezek el is akartak indulni, azonban a japán misszionáriusok fölmutatták előttük XIII. Gergely pápa (1572—85) Brévéjét, amelyben Japánországra a hithirdetést egyedül a jezsuita rendtagok számára tartotta fönn; így tehát ezeknek nekiindulása egyidőre félben maradt. De nem sokára a ferencesek is hivatkozhattak V. Sziksztus pápa (1585—90) 1586-i iratára, amelyben a Fülöp-szigeti Kisebb Testvéreknek teljhatalmat ad az összes szomszédos országokban is a pogányok közt az Isten igéjének hirdetésére. Ezalatt, még mielőtt a ferencesek Japánba áthajóztak volna, 1587-ben kitört a nevezett országban a keresztények üldözése, mivel Taykosama császár rendeletet adott ki, hogy minden idegen lelkész (tehát a jezsuiták, akik portugálok voltak) húsz nap alatt hagyja el a birodalmat. A japán kényúrnak eme fenyegetései arra indították a Fülöp-szigetek akkori spanyol kormányzóját, Gomez Perez las Marinast, hogy egy domohkosrendi pátert, Cobost küldje követségbe a japán császárhoz. Ez a P. Cobos nemsokára jelezte a kormányzónak, hogy a szorongatott japán keresztények még nem felejtették el Probe János testvér csodálatos hatású működését; azért tíz ferencrendit kért Japán számára. A kormányzó el is határozta, hogy egy második követséget meneszt a japán császárhoz, amelynek fejéül a manilai (Fülöp-szigetek fővárosa) ferences gvardiánt, P. Péter-Baptisztát választotta ki. Ez ellen a már Japánban működő jezsuita atyáik tiltakoztak. A ferencesek azonban V. Sziksztus nevezett bullája mellett követségi minőségükre is hivatkoztak, mit semmiféle pápai határozat nem tiltott el. 1593. májusában el is indult Szent Péter-Baptiszta három társával Japánba. P. Frois Lajos S. J. kortárs írja, hogy ez a