P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)
III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Liturgikus művek
Jakossich József kapisztránus megírta Capistranói Szent János életét : Synopsis collectanea vitae, mortis, et operum divi Joannis a Capistrano, Budae, 1803. 1 Liturgikus müvek. Karácsonyi János dr. 2 leírja P. Dusi Jakab szalvatoriánus életét. 1589-ben Szakolcára küldik tanulás végett, de már ekkor meglett ember volt. Meghalt 1640 november 13-án. Közben mint igehirdető legtovább Gyöngyösön és Szécsényben lakott. Tartózkodott azonban Szendrőben és Füleken is. Szelevényi Pál provinciálisától kapott egy szónoklati művet. Paratus: Sermones de Tempore et de Sanctis címmel. Ennek 30 utolsó tiszta levelére P. Dusi mint jó zenész, a maga szerkesztette vagy fordította egyházi énekeket beleírta. Karácsonyi szerint ezek az énekek a következők : Idveozlegi Istennek, Gyeoneorkodgyel Szűz Mária, Angialoknak nagfsagos asszonya, Oh my szent attjank kegies, Az igaz hitben végig megh maradgiunk, Fényességes Jengörnek csillaga, Oh kegjes Szűz Mária, Oh djchöséges, o te szépséges. De ezek mellett idővel még többet is ír a tiszta lapokra egész a 19-ik levélig. Imígy Dusi, mint a magyar egyházi éneknek terjesztője és népszerűsítője, méltán foglal helyet egyházi énekgyüjtőink között. 3 Általánosan közismert «Erdély éneklő Pázmány Péterének, Kdjoni Jánosnak» latin magyar nyelvű énekeskönyve. Címe : Cantionale Catholicum Régi és Üj, Deák és Magyar Egyházi ÉNEKEK, Dicsiretek és Lytaniak. Nyomatta A'Csiki Kalastromban, 1676. — 1719-ben P. Bálás Ágoston másodszor adja ki, míg Andrássy Rafael 1805-ben harmadszor bocsátja közre. 4 Kájoni János született Nagykájónban (SzolnokDoboka m.) 1629-ben. 1647-ben belépett a Ferencrendbe. Lakott Mikházán, Szárhegyen és Csíksomlyón, ahol nyomdát rendezett be és azzal állította ki a Cantionalet is. A Cantionálénak hatása a katolikus székelyekre és csángókra szinte a mai napig fogyhatatlan. Ide iktatjuk, amit 1 V. ö. Szinnyei, V. 1897, 305—306. Jakossich nevezetes egyén. Háromszor volt a régi kapisztránusok provinciálisa. Az esztergomi főegyházmegyei Szentszéknek is ülnöke. Körleveleit is kiadta. Élt 1738—1804-ig. V. ö. még Schematismus prov. Capistr. 1887, 9. 3 Karácsonyi, II. 617—18. 8 V. ö. még róla König Kelemen, i. m. 155. 4 V. ö. Szinnyei, V. 1897, 802—803 tévesen Kájoni Gábor néven beszél róla ; Szabó K., II. 1885, 377—78 ; Akantisz V., i. m. 19 ; Boros Fortunát, i. m. 211 ; György J., i. m. 187 ; Katolikus Lexikon, II. 474. — Gyöngyösi fer.-r. kolostorban egy fél-példány, az Orsz. Széchenyi-könyvtárban az 1719-i példány ; Mihalovics, II. 32 ; Sztripszky, i. m. 221. old. 2084. sz.