P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Mária tiszteletére vonatkozó könyvek

geti a Szeplőtelen Fogantatás tanát, két prédikációt is közöl róla. De ugyanő kifejezetten foglalkozik a Boldogasszonnyal, mint Magyarország Pátronájával. Imát közöl hozzá, mint az ország Védasszonyához és több példát hoz föl a saját tapasztalatából arra nézve, mikép segíti Mária a hozzá folyamodókat. Paulus de Tauris (Taurity Pál) háromszoros provinciálisa a mariána rendtartománynak (1651—54 harmadszor), különben horvát származású ember, az osztrák provinciának volt a tagja. Többször megfordult Rómában, kiváló lektor hírében állt. Egyik jámbor mariánus aszkéta írja róla : Isten sok ajándékkal áldotta meg, tudománya miatt sokan sereglettek hozzá a világi urak közül is tanács kérés végett.

1 Föltűnést keltett fényes vitatkozásával az 1654-i római aracoeli generális káptalanon. Ki is adta erről a szereplésről az ott előadott tanulmányát : Anthologia Mariana címen. Rómában nyomatta ki 1654-ben és Lippay György prímásnak ajánlotta.

2 A már említett Kéri Sámuel, mint a Szentkatalin-kolostor lakója 1660-ban magyarra fordítja a Szent Bonaventurának tulajdonított Boldog Szűz Mária Zsoltárkönyvét.

3 Könyve elé hosszú ajánló levelet ír özv. gróf Erdődy Gáborné, szül. Amadé Judithoz, akinek kéri további segítségét.

4 Tóth Károly adta ki újra A Boldogságos Szűz Mária Szombatja c. könyvet. Mint a hosszú címből kitetszik, nem ő írta, hanem Estorás Pál Nádor Ispán. Először kiadta a szerző hg. Esterházy Pál 1690-ben, második kiadás 1698-ból való. Tóth Károly atya hozzáteszi a saját kiadásában : «Az eredeti után kijavítva, ötvenkét szép képpel ellátva és Sz. Imre és Sz. László életleírásával és csodatetteik megemlítésével bővítve». Pest, 1858, III. kiadás. Szinnyei szerint ez a könyv tizenöt kiadást ért, az utolsó 1902-ben látott napvilágot. Németül három kiadásáról tudunk. Ezek alapján ez a nagyon hatásos és népies vallásos könyv úgyszólván minden magyar családhoz eljutott. Emlékszünk édesanyáink kegyeletes tiszteletére, amellyel e szombatos könyv által a Szűzanya iránt viseltettek és nevelték a katolikus család jó közszellemét épp a liberalizmus idejében széles e hazában. Esterházy Pál herceg és egy franciskánus (Tóth Károly megh. 1879) : egyik 1 Pollotinics Benedek, Református Franciscanus (kézirat 1711-ből) utolsó lapjain. 3 Szabó Károly és Hellebrant Árpád, Régi magyar könyvtár, III. 1896, 581 ; Szinnyei, XIII. 1909, 1354—55 ; Farkas, 22. 3 V. ö. S. Bonav., Opera Omn., VIII. Quaracchi, 677. 4 Farkas, 26 ; Karácsonyi, II. 616 ; Szinnyei, VI. 1899, 111 ; Gajtkó I., i. m. 43, 48. Magyar ferences aszketikus élet. 5