P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)

III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Mária tiszteletére vonatkozó könyvek

Mária tiszteleiére vonatkozó könyvek. Hazánk népeinek mindig legkedvesebb ájtatossága volt a Boldogasszony iránti mély tisztelet és buzgóság. A ferencrend különös kiváltságának tartotta, hogy a Szeplőtelen Fogantatás titkának védője lehetett. Ebben az időben, a XVII. és XVIII. század rendi főiskoláin, a Studium generálékon, a filozófián épúgy, mint a teológián egyaránt Duns Scotus eszméi teljes ragyogásukban deleltek. Nem teljesen alapnélküli az a föltevés, hogy eme barokk-kor magyar franciskánusainak nagy része volt abban, hogy a magyarok Nagyasszonyát : a barokk vallásosság eme legkedvesebb tárgyát Mária szeplőtelenségének titka alatt tisztelte. «A bizánciak és itáliaiak az Istenanyát, a hispánok inkább a diadalmas Szüzet, a germánok a szent karácsonyéj Szűzanyját, a szlávok a fájdalihas és könnyező Istenszülő Bogorodicét csodálták meg. A magyarság — szinte kezdet óta a fenkölt tisztaság, a bűnnélküli, a kegyelemtelj es és Szeplőtelen Szűznek hódolt» — mondja egy modern író.

1 S ha maga Szekfii Gyula elismeri : a Mária-tiszteletben a magyar ferencesek versenyeztek e korban (XVII. sz.) a jezsuitákkal,

2 akkor érdemül tudhatjuk be nekik, hogy népünk minden más néppel a Mária-tiszteletben kiállja a versenyt. Amióta IV. Sziksztus ferences pápa elrendelte a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét, azóta mindig elevenebb módon nyilvánult meg a Szeplőtelen Szűz iránt ennek a rendnek a tisztelete. A Boldogasszony e nagy kiváltsága a rugója annak, hogy a Porciunkulában Angyalos Boldogasszony lábánál keletkezett eme szerzet egyéb eszközök mellett, írásművekben is törekedett hódolatának és tiszteletének kifejezést adni. Első helyen kell fölhoznunk Kopcsányi Mártonnak kiváló munkáját : Bódog Szűz Mária \ élete. | Magában foglalvan az ő het Innepinn tizen- három predikatiot, (Elmélkedésekkel, Tanúságokkal) Az ő hét, örömét, és hét epeségét ; Az ő tizenkét chillagu koronáját ; Neveinek s Nevezetinek, és az olvasónak magyarázattyát ; Az ő nagy méltóságát ; e világon való foglalatosságát ; és az ő segítségül hívását, a Litániákkal. Nyomtatta Bechbe FOBMIKA MÁTÉ M. DC. XXXI. Esztendőben. 450. old. Kopcsányi ezt a szép könyvet Nyáry Krisztina grófnőnek, Esterházy Miklós gróf nejének ajánlotta.

3 Kopcsányi itt ügyesen fejte1 Biró Bertalan, Magyar Kultúra, L. évf. 1938, okt. 165. 2 Szekfű Gyula, Magyar Történet, IV. 1938, 121, 122 23. 3 V. ö. Nagy Béni dr., Herczeg Esterházy Pál nádor, a terencesek jótevője. Eger, 1903, 12. Külön lenyomat az egri kath. főgymn. 1902—1903. Értesítőjéből ; Kopcsányi Jánosné, i. m. 49. — A gyöngyösi rendház könyvtárában található ez a könyv. De megvan a szegedi kolostor könyvtárában is," v. ö. Index librorum saeculi XV. et XVI. Bibliothecae PP. Franciscanorum. Budapest, 1930, 14. ; v. ö. Mihalovics, i. m. II. 235—39.